„Venezuela világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Rita (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
Rita (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
17. sor:
|width=140px |[[Coro városa és kikötője]] || [[kép:Calle en Coro 2.JPG |150px]] ||Santa Ana de Corót 1527-ben a [[Spanyolország|spanyol]] [[Gyarmat (terület)|gyarmatosítás]] legkorábbi időszakában alapította Juan de Amples, aki eredetileg kereskedelmi központot akart kialakítani a területen. Nem sokkal alapítása után azonban egy [[Németország|német]] kereskedő Ambrosius Dalfinger bérbe vette az [[augsburg]]i Welser család számára és 1546-ig német fennhatóság alatt volt. Ezután visszakerült a spanyol uralom alá, de amikor a tartomány önkormányzata [[Caracas]]ba költözött fokozatosan elvesztette jelentőségét. A [[18. század]]ban a [[Holland Antillák]]kal folytatott kereskedelem révén újra fejlődésnek indult. A város megőrizte eredeti arculatának nagy részét, és számos jelentős emléket a spanyol gyarmatosítás legkorábbi időszakából. Területén összesen 602 történelmi műemlék található. Az óváros épületei és templomai [[vályog]]téglákból épültek építészeti stílusukban egyaránt felfedezhetőek a spanyol [[Mudéjar stílus|mudéjar]] és a [[Hollandia|holland]] [[barokk]] építészet elemei. Az óváros legfontosabb épületei a ferences templom, az 1765-ben épült úgynevezett Vasablakos ház 8 méter magas barokk kapujával, illetve a királyi kórház kápolnája. Legszebb tere a Plaza de San Clemente az azonos nevű kereszttel. A világörökségi helyszínhez tartozik még a tengerpart mellett egy földszoroson elterülő [[Los Medanos de Coro Nemzeti Park]] is. || kulturális || 1993
|-
| [[Canaima Nemzeti Park]] || [[kép:Canaima 34.JPG |150px]] ||Venezuela második legnagyobb nemzeti parkja, a 30 000 négyzetkilométeren elterülő Canaima Nemzeti Park Venezuela délkeleti részén, az ország guyanai és brazíliai határvidékén fekszik. A nemzeti parkot 1962-ben alapították, majd 1975-ben megkétszerezték a védelem alá vont terület nagyságát. A park kétharmadát táblás hegyképződmények, úgynevezett tepuik borítják. A parkra sűrű növényzet, meredek sziklák, látványos vízesések, zuhatagok jellemzőek. Egyes részein szavanna, más részeit áthatolhatatlan esőerdők és bozótosok találhatók. Itt látható a világ legmagasabb vízesése is a 980 méterről lezúduló Angel-vízesés. A park nyugati része kizárólag légi úton közelíthető meg, míg a keleti felének egy részét turisták is látogathatják. Becslések szerint a természetvédelmi területen mintegy 3000 – 5000 virágos növény és páfrányfaj él, közöttük sok őshonos. Jelentős a húsevő növényfajok és az orchideák száma is. Az itt élő állatvilág is változatos, eddig 118 emlős-, 550 madár-, 72 hüllő- és 55 kétéltű fajt dokumentáltak. A térség már 10 000 évvel ezelőtt is lakott volt, a parkban eddig két 9000 évesre becsült régészeti lelőhelyet tártak fel. || természeti || 1994
|-
| [[Ciudad Universitaria de Caracas]] (Caracas egyetemvárosa) || [[kép:Biblioteca Central de la Ciudad Universitaria. Caracas..jpg |150px]] || || kulturális ||2000
| |||