|
Az '''etimon''' valamely emberi szó legősibb formája. Ősszó. A szavak eredetét kutató nyelvészeti segédtudománynak, az [[etimológia|etimológiának]] a vizsgálati tárgya. Az ''etimológia'' kifejezés a [[Görög nyelv|görög]] {{lang|grc|ἐτυμολογία}}, ''etymologia'' kifejezésből ered, amely pedig az {{lang|grc|ἔτυμον}}, ''etymon'', az „igaz értelem” és a ''-lógia'', „tudománya” szavakból tevődik össze.<ref>{{cite web|url=http://www.etymonline.com/index.php?term=etymology|publisher=Online Etimology Dictionary|title=etymology|accessdate=2015-07-23}}</ref>
{{csonk-nyelv}}
==Alkalmazása==
Különböző források felhasználásával, összehasonlításon keresztül az [[etimológus]]ok rekonstruálnak egy-egy etimont.
Az ősi szógyökök egyes nyelvekben a következő százalékban fordulnak elő:
* [[Magyar nyelv|magyar]] 68%,
* ős-török: 26%,
* [[Tibeti nyelv|tibeti]], [[Szanszkrit nyelv|szanszkrit]]: 12%,
* indiai: 9%,
* héber, latin: 5%,
* [[Angol nyelv|angol]]: 4%
(forrás: Sorbone 1977)
Ilyen szavak/szógyökök pl:
árok-kapa, apa, alma, baba, bikadél, chillag, chinos, duda, mag, nap, koma, patak, sas, shumir, tanya
==Jegyzetek==
|
