„Felix Mendelssohn Bartholdy” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
43. sor:
A zenei utánpótlás biztosítására – kezdeményezésére – 1843-ban megalakult a lipcsei konzervatórium, az első ilyen német intézmény. A lipcsei évek alatt születtek nagyszabású oratóriumai, a ''Paulus'', később az ''Éliás'', és a ''Szentivánéji álom''-hoz írt nyitányát kísérőzenévé egészítette ki.
Magánéletében biztos támaszra lelt feleségénél, Cécile Charlotte Sophie Jeanrenaud-nál, akit 1837-ben vett nőül, és aki öt gyermekkel ajándékozta meg. Életét a család és a lipcsei munka töltötte ki. Mindeközben azért utazgatott is, hangversenyeket adott [[Birmingham]]ben, [[Frankfurt am Main|Frankfurtban]] és más városokban. A szász király
Szülei halála (1835, 1843) nagyon megviselte, egyre inkább befelé fordult, elfáradt. Az ''Éliás'' bemutatója után még eleget tett egy angliai meghívásnak. Kedves Fanny nővére is elhunyt, Mendelssohnon erőt vett a teljes depresszió. 1847. november 4-én halt meg többszörös agyvérzés következtében.
== Zenéje ==
Mendelssohn zenei stílusa már a szülői házban kialakult. Itt szívta magába a barokk zene iránti szeretetet, a meleg családi szeretet, a tehetség gondtalan kibontakozása tette lehetővé, hogy már igen fiatalon, a legváltozatosabb zenei műfajokban, érett kompozíciókkal jelentkezzék. Már a ''[[Szentivánéji álom]]'' nyitányában megjelennek egyéniségének legjellemzőbb vonásai, amellyel – [[Carl Maria von Weber]] mellett – megalapozta a német zenei romantikát. További romantikus vonásai művészetének a barokk hagyományok tisztelete, az orgonamuzsika és a fúgaszerkezet reneszánsza, az úti élményeiből eredő tájköltészet.
| |||