„Church of England” változatai közötti eltérés

 

Az A. egyházban több különböző '''teológiai irányzat''' lépett előtérbe, melyek oly éles ellentétben állanak egymással, hogy kölcsönösen nem is akarják egymásnak az A. egyházhoz való tartozóságát elismerni. Három pártot szoktak megkülönböztetni: 1. A magas egyházi párt (High Church party), mely mindenekelőtt szigorúan alkalmazkodik az anglikán egyház alkotmányához és a Common Prayer Book-hoz. Köréből keletkeztek a puseyiták v. traktariánusok, kiket angol-katolikusoknak, vagy rituálistáknak is neveznek, kik Pusey-t (l. o.) követve, szertartásban és dogmában nagyon közel állanak a katolicizmushoz és főként az előkelő világban hódítanak. 2. Az alsó egyházi párt (Low Church, vagy Evangelical party), mely a szertartásra és alkotmányra kevesebb súlyt helyez, mint a kül- és belmisszió terén kimutatható keresztény egyháziasságra. Ebből a pártból keletkezett az 1846-ban alapított Evangélikus Szövetség (lásd ott). Végre 3. az úgynevezett széleselvű egyházi-párt (Broad Church party), a latitudináriusok, kik német befolyás után a teológiában a szabadelvűbb, modern irányzat elismeréséért küzdenek. Az anglikán egyház, mint államegyház csak Angliára, Walesre és Man szigetre terjed ki, de kebeléből több leányegyház vált ki. Ilyenek az irországi protestáns-püspöki egyház, mely 1800-ban az anglikán egyházzal «United Church of England and Ireland» (Angol és írhoni egyesült egyház) név alatt egyesült, de 1871-ben önállóvá lett és a 39 hitcikkelyt is lényeges pontokban módosította. Ez egyház 12 püspök alatt áll és egy zsinat vezeti, melyben a püspökök, továbbá a papok 208 képviselője mellett 416 világi egyén bír üléssel és szavazattal. Az Episcopal Church in Scotland és az [[American Episcopal Church]] szintén leányegyházak, de tökéletesen önálló belső és külső kormányzati jogokkal. Ellenben a gyarmatokon 60 püspök, pogány országokban 12 úgynevezett missziói püspök és külső országokban vagy 90 független gyülekezet még néminemű összefüggésben áll az anyaegyházzal, mely azokat jelentékeny anyagi segélyben részesíti. De az anglikán egyházat a gyarmatok egyikében sem tekintik államegyháznak és fenntartását illetőleg csaknem egyedül a hívek adományaira van utalva."

 

{{csonk-dátum|csonk-keresztény|2004 októberéből}}