„Élő heraldika” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Robot dolgozik: stb. elötti vesszö kivétele |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
Az '''élő heraldika''' (de: lebenden Heraldik) a címerhasználatnak az a korszaka, amikor a [[címer]]eket a [[pajzs]]on, a [[sisakdísz]]en, a lótakarón stb. még ténylegesen is használták a csatában, így annak védelmi, használati és jelképi funkciója is volt.
A címerhasználat három korszakra osztható.: 1. a címerhasználat kialakulása (kb. a 12. századtól a 13. század végéig), amikor csak a pajzson látható jelképek alkották a címert. 2. A pajzs és annak díszei jellemezték a címerhasználatot (kb. a 13. századtól a 15. század végéig). Ebben a korszakban a ténylegesen használt [[pajzs]] heraldikai jelképpé vált, de a [[lovagi torna|lovagi tornákon]] és a csatában még mindig használtak címeres pajzsot. 3. A heraldikai jelképpé vált pajzsot már nem használták a csatában (a 15. század végétől). Ez már az ún. hanyatló vagy [[holt heraldika]] korszaka.
<gallery perrow="5">
Kép:Báthory_címer_ékek.PNG|Az '''élő heraldika''' korában a pajzson csak egy [[fémek (heraldika)|fém]] és egy [[színek (heraldika)|szín]] (és egy [[címerábra]]) volt található. Ennek kitűnő példája a Báthory család három vörös [[ék]]je, ezüst [[alap]]on.
Kép:Báthory_ívelt_ékek,.jpg|Idővel az ékeket ívelt vonallal rajzolták meg, melyet a régi magyar heraldikai hagyományok szerint farkasfognak neveztek és a mesteralak fehér (ezüst) részeit a természetes szemléletmód következtében fogakként értelmezték (mivel a fehér rész van kiemelve), de a a mesteralak még csak ívelt alakú lett, nem vált valódi fogakká
Kép:Báthory_ívelt_ékek,_Vác.jpg|Ugyanaz a címer 1483-ból<br> A fogak összekapcsolódtak azon családi hagyománnyal, mely szerint Vid, a Báthoriak őse Szent István korában megölte az ecsedi láp sárkányát és ennek jutalmául nyerte el a szabolcsi Vid birtokot. Ezt erősítette a család egyes őseinek tagsága a Sárkányrendben is, melynek jelvénye a pajzs köré tekeredő sárkányban figyelhető meg.
Kép:Báthori_Gábor_tábori_tallér_1611.jpg|A '''[[hanyatló heraldika]]''' korában a sárkányfogak a "sárkány" ál kapcsának egy darabjával együtt láthatók többek között Báthory Gábor 1611-es tábori tallérján is
Kép:Sigismond_Bathory.PNG|Báthory Zsigmond fejedelem (1581-1597, 1598-1599, 1601-1602) nagycímerében jól megfigyelhető a hanyatló heraldika korának azon törekvése, hogy a címer kifejezze a címerviselő címzésében szereplő összes valóban birtokolt és igényelt tartomány fölötti uralmat. Esetünkben: [http://hu.wikibooks.org/wiki/Erd%C3%A9ly_c%C3%ADmere Erdély] fejedelme, [http://hu.wikibooks.org/wiki/Moldva_c%C3%ADmere Moldva], [http://hu.wikibooks.org/wiki/Havasalf%C3%B6ld_c%C3%ADmere Havasalföld] fejedelme, Római Szentbirodalmi herceg (a kétfejű sas a címerben), [http://hu.wikibooks.org/wiki/Opole_c%C3%ADmere Oppeln] és [http://hu.wikibooks.org/wiki/Ratibor_c%C3%ADmere Ratibor] hercege
</gallery>
| |||