„Temesközből Bánság a 18. században” változatai közötti eltérés

Bánságban a császári katonai uralom alatt 1718 és 1778 között nem működött egyházmegye, a fölszentelt Csanádicsanádi püspökégpüspökség működését IVVI. Károly császár megakadályozta Az 1710-ben kinevezett Nádasdi László Csanádicsanádi püspököt, Claudius Florimund Mercy Floribunda katonaiTemesvidék parancsnokkormányzója 1718-ban kiutasította Bánságból az az a teljes magyar Csanádicsanádi egyházmegyéje területéről. IV. Károly császár, mint III. Károly magyar Királykirály utasította, Nádasdi Lászlót, hogy hozzon létre egy másik püspökséget a Tisza és Maros jobb oldalán, a Kalocsaikalocsai püspökség területén elkerülvén a nyílt konfrontációt a Szentszékkel, ott viszont az oda telepített szerbek nem voltak hajlandók egyházi tizedet fizetni. Nádasdi László Csanádicsanádi püspök 1729-ben elhunyt, III. Károly. Király,magyar király Mercy főparancsnokkormányzó unokaöcsét, Falkeinstein[[Falkenstein BélátAdalbert]]et nevezte ki püspöképüspökké a Tisza Maros jobb oldalán /1730-1739/ azzal föltétellelfeltétellel hogy Bánságban, azaz Csanáda [[Szeged-Csanádi egyházmegye|csanádi egyházmegye]] teljes területén nincs joghatósága. A Bánságban a császári uralom alatt rendes egyházmegye nélkül a katolikus papság a birodalom különböző helyeiről verbuválódott, sok esetben a miséző papnak sem minősültek.