„Milkói püspökség” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→A püspökség alapítása: Theodorik |
→A püspökség alapítása: Kat. Lex. szócikk |
||
5. sor:
[[1223]]-ban a [[Kalka menti csata|Kalka menti csatában]] a [[mongolok]] megverték az egyesült orosz-kun sereget. A [[kunok]] eddig egy nagy eurázsiai törzsszövetséget alkottak az Al-Duna és a [[Balhas-tó]] közötti területen. Egy részük mongol fennhatóság alatt élt tovább, mások a [[Kárpátok]] mellékére menekültek.<ref name="kmtl"/>
A magyar királyság belefogott a kunok megtérítésébe. [[Róbert (érsek)|Róbert esztergomi érsek]] pápai legátusként [[1226]]/[[1227]]-ben létrehozta a térítő jellegére utaló nevű '''kun püspökség'''et. Az egyházmegyét csak [[1279]]-től nevezték központja, [[Milkó]] után milkói püspökségnek. Első püspöke a [[domonkos rend]] magyarországi [[provinciális]]a (rendfőnöke), [[Teodorik milkói püspök|Theodorik]] lett, aki 5 éven keresztül volt a magyar provincia perjele (1223-1228).<ref>[http://lexikon.katolikus.hu/D/domonkosok.html Magyar Katolikus Lexikon (''domonkosok'' szócikk)]</ref> A püspökség területe [[Moldva]] déli része a [[Szeret folyó]]ig és [[Havasalföld]] keleti része, az [[Olt]] folyóig volt, amit [[1231]]-ben állapítottak meg Rónert érsek második pápai legációja során.<ref name="kmtl"/>
Az [[1230-as évek]] végéig a püspökség az [[esztergomi érsek]] joghatósága alá tartozott, amikor a pápa saját közvetlen hatókörébe vonta, de a püspök továbbra is a magyar egyházszervezet tagja maradt. A [[tatárjárás]] alatt [[1240]]/[[1241]]-ben a püspökség teljesen elpusztult, a kunok elhagyták, ezért feladatát vesztette.<ref name="kmtl"/>
| |||