Wikipédia

„Hagyatéki eljárás” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
rendezés, 1 kat
1. sor:
{{építés alatt}}
 
A '''hagyatéki eljárás''' a meghalt személy vagyonában történő jogutódlást állapítja meg és igazolja.A hagyatéki ügyek lefolytatására az elhunyt utolsó lakóhelye szerinti, a halál időpontja által behatárolt közjegyző jogosult. Az eljárás célja, hogy az örökléssel kapcsolatos valamennyi kérdés jogvita nélkül rendeződjék és ehhez az érdekeltek a kellő jogi tájékoztatást megkapják. A hagyatéki eljárásban megállapításra kerül az örökhagyó ingatlan és ingó vagyona, a vagyont terhelő tartozások mértéke, továbbá az, hogy a vagyont mely örökösök, milyen arányban és milyen jogcímen öröklik meg. Hagyatéki vagyon hiányában, ha az örökösöknek kizárólag az örökösi minőségük igazolására van szükségük, a közjegyző öröklési bizonyítványt ad ki.▼
 
== Fogalma ==
"A hagyatéki eljárás az az eljárás, amelynek célja, hogy közhitelesen tanúsítsa az [[örökös]] örökösi minőségét, és közhitelesen átadja az örökösnek a [[hagyaték]]ot. A hagyatéki eljárás a magyar jogban [[közjegyzői eljárás]] (egyes jogokban külön [[hagyatéki bíróság]]ok eljárása), amelyre a [[nemperes eljárás]] szabályai megfelelően alkalmazandók. A '''hagyatéki eljárásnak''' a [[közjegyző]] előtt folyó eljárást megelőző szerves része a [[hagyatéki leltár]] felvétele. A közjegyző előtt folyó eljárás főbb feladatai: a hagyaték átadásához szükséges [[tényállás]] felderítése, annak megállapítása, hogy miből áll a hagyaték, kik és milyen címen öröklik (az öröklés jogcímei) azt; szükség esetén a felmerülő jogi kérdésekben a feleknek megfelelő [[felvilágosítás]] nyújtása; amennyiben a felek között vita van, közöttük [[egyezség]]kötés megkísérlése, majd a '''hagyatéki eljárás''' befejezéseként a hagyatéknak ú.n. '''hagyatékátadó végzés'''sel való átadás. A hagyatéki eljárásban hozott hagyatékátadó végzés lehet teljes és ideiglenes hatályú. Ideiglenes hatályú akkor, ha a felek közötti vitát egyezséggel nem sikerült rendezni. A vita eldöntésére ilyen esetben csak bíróság hivatott."<ref>Jogi lexikon 239 - 240. old.</ref>
A '''hagyatéki eljárás''' <ref>nem hivatalos szóhasználattal ''hagyatéki ügy''</ref> az az eljárás, amelynek célja, hogy [[közhiteles]]en tanúsítsa az [[örökös]] örökösi minőségét, és közhitelesen átadja az örökösnek a [[hagyaték]]ot.<ref>Jogi lexikon</ref> Más szavakkal, a '''hagyatéki eljárás''' a meghalt személy vagyonában történő jogutódlást állapítja meg és igazolja. A hagyatéki eljárásra a [[nemperes eljárás]] szabályai megfelelően alkalmazandók.
"Hagyatéki eljárás: a közjegyző hatáskörébe tartozó nemperes eljárás, amelynek során az örökös hozzájut a törvénynél fogva őt megillető vagyontárgyakhoz. Az örökhagyó halálának bejelentése után a hagyatéki vagyon fekvése szerint illetékes jegyző gondoskodik a hagyaték leltározásáról. A belföldi ingatlant minden esetben, az ingóságokat jogszabályban megállapított [[értékhatár]] felett veszik leltárba. A hagyatéki leltár elkészítése után a hagyatéki eljárást a közjegyző hivatalból v. kérelemre indítja meg. Összegyűjti az eljárás lefolytatásához szükséges adatokat és iratokat (pl. [[végrendelet]], kitűzi a hagyatéki tárgyalást, amelyre megidézi az örökösöket, valamint az egyéb érdekelteket (pl. [[végrendeleti végrehajtó]], [[hagyatéki hitelező]]). A hagyatéki tárgyaláson a közjegyző megállapítja , hogy kik és milyen [[jogcím]]en tartanak igényt a hagyatékra. Az örökösök a közjegyző előtt [[egyezség]]et köthetnek. "A hagyatéki eljárás befejezéseként a közjegyző végzéssel határoz a hagyaték átadásáról. [[Jogvita]] esetén csak ideiglenes hatállyal adja át a hagyatékot, az örökösök harminc napon belül bírósághoz fordulhatnak".<ref>MNL</ref>▼
 
Magyarországon a hagyatéki eljárás lefolytatására az elhunyt utolsó lakóhelye szerinti, a halál időpontja által behatárolt közjegyző jogosult. (Egyes külföldi jogokban a hagyatéki eljárás lefolytatására ú.n. hagyatéki bíróságok jogosultak.
 
== Története Magyarországon ==
Az 1950-es évek végétől a hagyatéki eljárás lefolytatásában nagy szerep jutott az állami közjegyzőknek.<ref>Új magyar lexikon 3. kötet 167. old.</ref> A hagyatéki eljárást 1958-tól éveken át igazságügy-miniszteri rendelet, tehát a törvénynél sokkal alacsonyabb szintű jogszabály szabályozta.<ref>6/1958. (VII. 4.) IM rendelet</ref>
 
{{csonk-szakasz}}
 
== Az eljárás célja ==
▲A '''hagyatéki eljárás''' a meghalt személy vagyonában történő jogutódlást állapítja meg és igazolja.A hagyatéki ügyek lefolytatására az elhunyt utolsó lakóhelye szerinti, a halál időpontja által behatárolt közjegyző jogosult. Az eljárás célja, hogy az örökléssel kapcsolatos valamennyi kérdés jogvita nélkül rendeződjék és ehhez az érdekeltek a kellő jogi tájékoztatást megkapják. A hagyatéki eljárásban megállapításra kerül az örökhagyó ingatlan és ingó vagyona, a vagyont terhelő tartozások mértéke, továbbá az, hogy a vagyont mely örökösök, milyen arányban és milyen jogcímen öröklik meg. Hagyatéki vagyon hiányában, ha az örökösöknek kizárólag az örökösi minőségük igazolására van szükségük, a közjegyző öröklési bizonyítványt ad ki.
 
== A tárgyalás előkészítése ==
▲"Hagyatéki eljárás: a közjegyző hatáskörébe tartozó nemperes eljárás, amelynek során az örökös hozzájut a törvénynél fogva őt megillető vagyontárgyakhoz. Az örökhagyó halálának bejelentése után a hagyatéki vagyon fekvése szerint illetékes jegyző gondoskodik a hagyaték leltározásáról. A belföldi ingatlant minden esetben, az ingóságokat jogszabályban megállapított [[értékhatár]] felett veszik leltárba. A hagyatéki leltár elkészítése után a hagyatéki eljárást a közjegyző hivatalból v. kérelemre indítja meg. Összegyűjti az eljárás lefolytatásához szükséges adatokat és iratokat (pl. [[végrendelet]], kitűzi a hagyatéki tárgyalást, amelyre megidézi az örökösöket, valamint az egyéb érdekelteket (pl. [[végrendeleti végrehajtó]], [[hagyatéki hitelező]]). A hagyatéki tárgyaláson a közjegyző megállapítja , hogy kik és milyen [[jogcím]]en tartanak igényt a hagyatékra. Az örökösök a közjegyző előtt [[egyezség]]et köthetnek. "A hagyatéki eljárás befejezéseként a közjegyző végzéssel határoz a hagyaték átadásáról. [[Jogvita]] esetén csak ideiglenes hatállyal adja át a hagyatékot, az örökösök harminc napon belül bírósághoz fordulhatnak".<ref>MNL</ref>
 
A közjegyző előtt folyó eljárás főbb feladatai: a hagyaték átadásához szükséges [[tényállás]] felderítése, annak megállapítása, hogy miből áll a hagyaték, kik és milyen címen öröklik (az öröklés jogcímei) azt; szükség esetén a felmerülő jogi kérdésekben a feleknek megfelelő [[felvilágosítás]] nyújtása. <ref>Jogi lexikon 239 - 240. old.</ref>
 
== A tárgyalás és a hagyatékátadó végzés ==
A hagyatéki tárgyaláson a közjegyző megállapítja, hogy kik és milyen [[jogcím]]en tartanak igényt a hagyatékra. Az örökösök a közjegyző előtt [[egyezség]]et köthetnek.<ref>MNL</ref> A hagyatéki eljárás befejezéseként a közjegyző végzéssel határoz a hagyaték átadásáról. A hagyatéki eljárásban hozott '''hagyatékátadó végzés''' lehet teljes és ideiglenes hatályú. Ideiglenes hatályú akkor, ha a felek közötti vitát egyezséggel nem sikerült rendezni. A vita eldöntésére ilyen esetben csak bíróság hivatott."<ref>Jogi lexikon 239 - 240. old.</ref>
== Források, jegyzetek ==
* Jogi lexikon. Budapest, 1999. 240 - 241. old.
27 ⟶ 41 sor:
 
[[Kategória:Jog]]
[[Kategória:Öröklési jog]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Hagyatéki_eljárás”