„Természetes erdőfelújítás” változatai közötti eltérés

A '''természetes erdőfelújítás''' az [[erdőfelújítás]] azon módja, amelyben fiatal faállomány az anyaállomány magjairól vagy sarjairól nő fel. A magról felújítást ''generatív'', a sarjról való felújítást ''vegetatív'' felújításnak nevezik. Az erdő természetes úton a felújításhoz hasonló módon újul meg; ekképpen a felújítás leggyakoribb módozataként alkalmazott tarvágás analógiája az erdőtűz utáni felújulás — olyannyira, hogy némely fafajok, mint pl. a [[mamutfenyőformák|mammutfenyő]]k magja csak az erdőtűz (avartűz) hatására válik csírázóképessé.

 

Ezzel az eljárással genetikailag új egyedeket növesztenek fel. Hazai alkalmazása még napjainkban is korlátozott: erdeinkben az évente felújított kb. 15–20 ezer hektár erdő mintegy tizedét újítják magról. A nemesnyárakat ''(Populus spp.)'' kivéve erdeink mindegyik fafaja felújítható magról; a legjobban [[bükk (növénynemzetség)|bükk]], a [[kocsánytalan tölgy]] és a [[csertölgy]]. Az apró magvú fák általában kisebb sikerrel újíthatók fel magról, mint a nagy magvúak. Nem újíthatók fel természetes magról az olyan erdők, amelyek

 

Ezt a módszert a lékes-gyűrűs tarvágásos felújító vágásból fejlesztették ki. Lényege, hogy a megjelent újulatfoltok felett 20-30 méter átmérőjű körökben bontanak úgy, hogy a bontás erélye a középponttól kifelé fokozatosan csökken. A bontásokat több évenként visszatérve gyűrű alakban addig folytatják, amíg az összes idős fát ki nem termelték. Az anyaállomány eltűnése után az újulatcsoportok egymással alapjuknál érintkező, kúpszerű alakzatot vesznek fel. Ezt az eljárást több, egymást követő ''szórványos magtermésre'' alapozzák, és mindig ''újulatra'' bontanak. Csak árnytűrő fafajoknál alkalmazható (Magyarországon [[bükkösök]]ben). Időtartama 10-30 év.

 

 

A sarjaztatás a természetes erdőfelújítás legősibb, de egyúttal legkezdetlegesebb módja. Alkalmazását igen megkönnyíti, hogy jól kapcsolható össze az erdő letermelésének legegyszerűbb módszerével, a tarvágással. Az [[első világháború]] végéig szinte kizárólag ezzel e módszerrel újították fel az alföldi tölgyeseket és akácosokat, miként a hegy- és dombvidéki tölgyesek és cseresek jó részét is.

 

== Egyéb információk ==

 

[[Kategória:Erdészet]]