„Török Pál (püspök)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
+1 ref stb. |
||
20. sor:
}}
[[Fájl:Török Pál sírja.jpg|thumb|right|Török Pál sírja a Kerepesi temetőben]]
'''Török Pál''' ([[Alsóvárad]], [[1808]]. [[június 29.]] – [[Budapest]], [[1883]]. [[október 7.]]) magyar református lelkész, [[szuperintendens]], [[királyi tanácsos]]<ref>http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/101/pc010185.html#7</ref>, [[Török József (orvos)|Török József]] orvos bátyja
== Életpályája ==
Apja, Török József, református lelkész volt Alsóváradon. Török Pál a tanulmányait a [[Selmecbánya|selmeci]] líceumban s a [[Debreceni Református Kollégium|debreceni főiskolában]] végezte, mely utóbbinak 17 éves korában lett a növendéke. Itt bölcsészetet, hittant és mellékesen jogot is hallgatott és egyidejűleg mint a szónoklati s költészeti osztály köztanítója működött, 1832-ben a [[kisújszállás]]i református gimnáziumhoz hívták meg igazgató tanárnak. Török Pál e hivatalának oly kitűnően megfelelt, hogy közkedveltsége folytán három évvel később ugyanott lelkésszé választották. Hat évi ott lakás után, amely alatt már sok cikket írt a lapokba, 1839-ben a fővárosi református egyház hívta meg lelkészének a meghalt [[Bátory Gábor]] [[szuperintendens]] helyébe, s ettől fogva kezdődik magasabb és hatályosabb szereplése. Amikor Török e fontos jövőjű állást elfoglalta, a még akkor alig egy pár ezer tagot számláló pesti fiatal református egyház ügyei a legnagyobb zavarban voltak és a templom építéséből eredt adósságok oly teherrel súlyosodtak reá, hogy elmerüléstől kellett félteni. Török erélyére és ügyességére volt szükség, hogy az akkor még erőtlen, de fővárosi református egyházat nemcsak megmentse, hanem nagymértékben gyarapítsa is. Nagy szorgalommal és kitartással rendezte a zavaros ügyeket, kiegyenlítette a terheket, sőt, mintaszerű kormányzása alatt tőkét is gyűjtött a számára. 1845-ben a pesti egyházmegye [[esperes]]e, majd 1849-ben főesperese lett, 1860-ban pedig a protestáns autonómia győzelme után a dunamelléki egyházkerület szuperintendensévé választották. 1842-ben [[Székács József]]fel, akivel bensőséges barátságban élt s egy pályán járt, megalapították a [[Protestáns Egyházi és Iskolai Lap]]ot és gondosan, szabad szellemben szerkesztették azt 1848-ig (Székács), Török Pál 1841-ben maga megindította az [[Egyházi beszédek tára]] című gyűjteményt, melyben több jeles egyházi beszéde jelent meg. Másik gyűjteményes nagy munkája, melyet Székács József társaságában adott ki mint ''Protestáns lelkészi tár'', a gyakorlati lelkészet körében előforduló egyházi munkálatok gyűjteménye. A lezajlott szabadságharc után következett néma időkben már ritkábban lépett fel az irodalom terén, mert előbb mint esperesnek, majd mint püspöknek az egyház ekkoriban sokszor bonyolult, kényes ügyei foglalták le minden idejét. A pesti református teológiai intézet és a virágzó főgimnázium főképpen az ő szilárd kitartásának és fáradozásainak köszönheti létét. 1854-ben folyamodott a kormányhoz, egyelőre csak egy teológiai intézet
== Emlékezete ==
32. sor:
{{Commonskat|Pál Török (calvinist priest)}}
== Források, jegyzetek ==
* {{Forrásjelzés-Pallas}}
* [http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=result&page=details&dbname=database_osszes&bib1id=20003&bib1field=0&term=73245&too_many_records=false&rc=22&pos=1&offset=1&stepsize=10&oldOffset=100000 PIM]
* Magyar életrajzi lexikon
{{jegyzetek}}
{{portál|Vallás}}
|