|
== Életpályája ==
Apja, Török József, református lelkész volt Alsóváradon. Török Pál a tanulmányait a [[Selmecbánya|selmeci]] líceumban s a [[Debreceni Református Kollégium|debreceni főiskolábanfőiskolán]] végezte, mely utóbbinak 17 éves korában lett a növendéke. Itt bölcsészetetbölcseletet, hittant és mellékesen jogot is hallgatott. és egyidejűlegEgyidejűleg mint a szónoklati sés költészeti osztály köztanítója működött, 1832-ben a [[kisújszállás]]i református gimnáziumhoz hívták meg igazgató tanárnak. Török Pál eE hivatalának oly kitűnően megfelelt, hogy közkedveltsége folytán három évvel később ugyanott lelkésszé választották. Hat évi ott lakás után, amelyami alatt már sok cikket írt a lapokba, 1839-ben a fővárosi református egyház hívta meg lelkészének aaz meghaltelhalt [[Bátory Gábor]] [[szuperintendens]] helyébe, s ettől fogva kezdődik magasabb ésszinten hatályosabbfontosabb szereplése. Amikor Török e fontos jövőjűaz állást elfoglalta, a még akkor alig egy pár ezer tagot számláló pesti fiatal református egyház ügyei a legnagyobb zavarbanfejetlenségben voltak és a (Kálvin téri) templom építéséből eredteredő adósságok oly teherrel súlyosodtaknehezedtek reá, hogy elmerüléstőlcsődtől kellett félteni. Török erélyére és ügyességére volt szükség, hogy az akkor még erőtlen, de fővárosi református egyházat nemcsak megmentse, hanem nagymértékben gyarapítsa is. Nagy szorgalommal és kitartással rendezte a zavaros ügyeket, kiegyenlítette a terheket, sőt, mintaszerű kormányzása alatt tőkét is gyűjtött a számára. 1845-ben a pesti egyházmegye [[esperes]]e, majd 1849-ben főesperese lett, 1860-ban pedig a protestáns autonómia győzelme után a dunamelléki egyházkerület szuperintendensévé választották. 1842-ben kollégájával, [[Székács József]]fel, akivel bensőséges barátságban éltis s egy pályán jártvolt, megalapították a [[Protestáns Egyházi és Iskolai Lap]]ot és gondosan, szabad szellemben szerkesztették azt 1848-ig (Székács),. Török Pál 1841-ben maga megindította az [[Egyházi beszédek tára]] című gyűjteményt, melyben több jeles egyházi beszéde jelent meg. Másik gyűjteményes nagy munkája,munkáját melyet Székács Józsefugyancsak társaságábanSzékáccsal adottadta ki mint ''Protestáns lelkészi tár''t, a gyakorlati lelkészet körében előforduló egyházi munkálatok gyűjteményegyűjteményét. A lezajlott szabadságharc után következett néma időkben már ritkábban lépett felszerepel az irodalom terén, mert előbb mint esperesnek, majd mint püspöknek az egyház ekkoriban sokszor bonyolult, kényes ügyei foglalták le minden idejét. A pesti református teológiai intézet és a virágzó főgimnázium főképpen az ő szilárd kitartásának és fáradozásainak köszönheti létét. 1854-ben folyamodott a kormányhoz, egyelőre csak egy teológiai intézet megnyitásaértmegnyitásáért. 1855-ben személyesen ment fel Bécsbe az ügyet sürgetni, s új eréllyel fogott a pénzgyűjtéshez. E buzgalom eredménye lett aztán, hogy 1855 októberében megnyílt a teológiai intézet - 1859-ben következettpedig a főgimnázium megnyitása. Később, ismét gyűjtés útján, kedvező alkalommal olcsó áron megvették a híres [[Ráday-könyvtár]]at, megszerezték a [[Baldacci báró]] alapítványát, majd a BalssaBalassa-féle és több más kisebb-nagyobb alapítványt. Eközben sok küzdelmet kellett vívnia, főleg a kecskeméti nagy és hatalmasbefolyásos református egyház körül csoportosuló érdekekkel. ErősNagy küzdelmekharcok bontakoztak ki, amelyeket ő maga élénk, részint igen éles tollal, hitelesen írt le ''Korrajzok a dunamelléki helvét hitvallású egyházkerület életköréből, fő tekintettel a kecskeméti és pesti főiskolák ügyére'' című polemikus könyvében (Pest, 1858). Korrajzai nagy vitát váltottak ki a [[kecskemét]]i egyház részérőlegyházban (A kecskeméti ref. egyház felelete Török Korrajzaira, Kecskemét, 1859), sok nyilatkozatra, körlevélre stb. adtak alkalmat. Török Pálnak végül sikerült az egyházkerülettel elfogadtatnia azon elképzelését, hogy Budapesten teológiai, Kecskeméten jogi, [[Nagykőrös]]ön pedig tanárképző intézet, míg főgimnázium mindhárom helyen létesüljön. Törököt 1860-ban az autonómiáját visszanyert egyházkerület püspökké választotta és a [[király tanácsos]]itanácsosi címmel is felruházta.
== Emlékezete ==
|
