„A bahái hit története” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
amerikában nagy A-val írandó |
|||
54. sor:
== A bahái hit története [[Magyarország]]on ==
Az első hír Bábról és követőiről 1852-ben látott napvilágot Magyarországon.<ref>[http://www.bahai.hu/wp-content/magyar_hirlap_1852_oldal.jpg Magyar Hírlap: Tárcza. Persia műveltségi történetéhez] 1852. október 27. címlap</ref> Az akkori újságok beszámoltak a Báb és követőinek kegyetlen üldöztetéséről, majd Bahá’u’lláh száműzéséről. Később [[1900]] körül, két neves orientalista, [[Goldziher Ignác]] és [[Vámbéry Ármin]] keleti utazásaik nyomán írásaikban bemutatták a bahái hitet. [[1906]]-ban, az
[[File:Plaque-80-years-Abdul-Baha's-visit-National-Museum-Budapest.jpg|thumb|Emléktábla a Nemzeti Múzeum kertjében, mely Abdolbahá 1913-as budapesti látogatására emlékezik.]][[1913]]. [[április 9.|április 9-én]] [[Budapest]]re utazott `Abdu’l-Bahá [[Stark Lipót]] meghívására. Előadásokat tartott a [[Magyar Nemzeti Múzeum|Nemzeti Múzeumban]] és a [[Budapesti Olasz Kultúrintézet|Régi Képviselőházban]]. Számos újságcikk számolt be a nemzetek és a vallások közötti béke, a nők és férfiak egyenjogúsága, valamint édesapja más alapelveiről. Találkozott a közélet képviselőivel, mint például gróf [[Apponyi Albert]]tel és Goldziher Ignáccal. [[Vámbéry Ármin]] élete végéhez közeledve, nem sokkal budapesti találkozásai után levélben<ref>http://www.bahai.hu/a-bahai-hit/magyarorszagi-tortenet/vambery-armin-levele-abdul-bahahoz/</ref> fejezte ki egyetértését a bahá'í hit tanaival, és felajánlotta szolgálatait `Abdu'l-Bahának, így őt tekintik a hit hívei az első magyarországi bahá’í hívőnek. [[Nádler Róbert]]et ‘Abdu’l-Bahá kisugárzása annyira megihlette, hogy képet festett róla.
| |||