„Nagybajom” változatai közötti eltérés

Nagybajom [[Árpád-kor]]i település, nevét már [[1197]]-ben említették a zselicszentjakabi apátság birtokösszeírásában. Nevét [[1297]]-ben ''Boyon'', [[1357]]-ben ''Boyun'' alakban említették az oklevelekben. Az [[1332]]-[[1337]] között a pápai tizedjegyzék is említette, tehát ekkor már plebániája is volt. [[1434]]-[[1435]]-ben a Nagymartoni (Fraknói) grófok voltak birtokosai, [[1440]]-ben mindkét Bayont [[Luxemburgi Erzsébet magyar királyné|Erzsébet királyné]], mint az utód nélkül elhalt ''Bajoni Imre'' birtokát, ''Zagorhidai Tárnok Demeternek'' adományozta. [[1466]]-[[1483]] között ''Korotnai János'' birtoka volt, [[1536]]-ban ''Bajomi László'' és ''János'', ''Ipoltfy János'' és ''Wárday Tamás'' mester, [[1550]]-ben ''Wárday Zsigmond'', ''Magyar Bálint'' és ''Horváth Péter'', [[1583]]-benban [[Lengyel család (Tóti)|Lengyel Lőrinc]], [[1598]]-[[1599]]-ben ''Koroknay János'', ''Horváth Ferenc'' és ''Bucsányi Farkas'' voltak a földesurai. [[1660]]-ban a pannonhalmi dézsmaváltságjegyzékben a ''Koroknay'' és a ''Topos'' családok birtoka, [[1699]]-ben pedig már ''Sárközy János'' is birtokos volt itt. [[1703]]-[[1715]] között a Koroknay család volt a földesura, de e családon kívül, [[1717]] táján a ''Malik'', a ''Beke'', a ''Szelestey'', a ''Bátsmegyei'', a ''Jámbor'', a ''Szily'', a ''Kovács'' és a ''Csanády'' családoknak is voltak itt birtokrészeik. [[1721]]-ben Bajom negyedrészét, Koroknya-, Lencsen- és Lók-pusztákkal együtt, gróf ''Rindsmaul Zsigmond'' nyerte adományul, akitől [[1723]]-ban ''Sárközy János'' vásárolta meg, és még ugyanez évben a lerombolt ''Koroknya várához'' tartozó összes birtokokat Nagy- és Kisbajomban megvásárolta és [[1724]]-ben nejével együtt adományt nyert Szent-Ivánra (a későbbi Kiskorpád egy része) és Nagybajomban a Csanády Ferenc-féle részbirtokra is, majd [[1726]]-ban már az említett egész birtok Sárközy Jánosé lett. [[1776]]-ban ''Sárközy Antal'', ''Sáry Pál'', ''Somssich Antal'', ''Festetics Lajos'', ''Paiss Boldizsár'', ''Boronkay György'', a ''Pálffy''-örökösök, a ''Marton'' család, ''Sárközy Gábor'', ''Ferencz'', ''Juliánna'', ''János'', ''József'' és ''László'', ''Gombay András'', ''Sári Péter'', ''Kultsár János'', ''Szily Ádám'', a ''Bakó'', a ''Horváth'', a ''Márffy'' és más családok voltak itt birtokosok, az 1900-as évek elején pedig gróf [[Festetics család|Festetics Pál]], ''Felsőbükki Nagy György'', ''Igmándy Aladár'', ''Sárközy Jenő'' és ''Imre'', ''Pataky Vince'', ''Csorba Ferenc'' és ''Sárdi Somssich Miklós'' volt itt a nagyobb birtokos, mindegyik csinos úrilakkal.