„Mieczysław Woroniecki” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Források: Kategóriák beszúrása
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Évszámok és más számok toldalékának hangrendi egyeztetése kézi ellenőrzéssel
28. sor:
Mieczysław Woroniecki [[1825]]. [[március 7.|március 7]]-én született [[Lengyelország]]ban, egy elszegényedett ősi lengyel nemesi család gyermekeként. A Woroniecki vagy Korybut-Woroniecki család a legrégebbi lengyel nemesi famíliák közé tartozott, a család még [[II. Ulászló lengyel király]]tól kapott hercegi rangot.<ref>{{cite web| url = https://ru.wikisource.org/wiki/%D0%AD%D0%A1%D0%91%D0%95/%D0%92%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%BD%D0%B5%D1%86%D0%BA%D0%B8%D0%B5_%D0%B8%D0%BB%D0%B8_%D0%9A%D0%BE%D1%80%D0%B8%D0%B1%D1%83%D1%82-%D0%92%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%BD%D0%B5%D1%86%D0%BA%D0%B8%D0%B5| title = A Woroniecki-család| accessdate= 2014-04-12| author = B. Rummel| language = orosz}}</ref> Woroniecki apja a család galíciai-ágának a tagja volt, az osztrák hadseregben szolgált tisztként, nevét azonban az interneten közzétett családfa nem jelzi.<ref>{{cite web| url = http://strony.toya.net.pl/~mc_herbarz/NOBLE_gen/woroniecki2.htm#Micha%C5%82| title = A Woroniecki család családfája| accessdate= 2014-04-13| author = strony.toya.net.pl| language = lengyel}}</ref> Woroniecki anyja egy lengyel nemesi család sarja, Romana Jordanowa volt. A család bár hercegi titulussal rendelkezett, de amikor a [[Habsburg Birodalom]] felülvizsgálta a galíciai nemesi családok címeit, akkor a Woroniecki családnak hivatalosan csak a lovagi titulusát ismerték el.
 
Az ifjú Woroniecki folytatta a családi hagyományokat és katonának állt. 1841-ben önként belépett a 3. tábori tüzérezredbe, december közepétől ezredkadét, s egy ideig [[Olmütz]]ben szolgált. 1843. július 1-jén átkerült a 44. Albrecht főherceg gyalogezredhez, majd 1845 januárjától az 57. István főherceg gyalogezred állományába került. Az ezredben született minősítése szerint többek közt kiváló egészségi állapottal rendelkezett, rendkívül kedves és népszerű volt, jól beszélt németül, lengyelül és jártas volt a francia nyelvben, továbbá némi földrajzi és történelmi ismerettel is rendelkezett. Ezeken felül azonban megjegyzik, hogy nincs túl sok hadmérnöki ismerete és hajlamos adósságokba verni magát. 1847. január 25-én (január 31-i hatállyal) az ezredtulajdonos beleegyezésével leszerelt. Ezután két és fél hónapot szolgált a Haynau gyalogezredben, majd április 16-tőltól [[Pétervárad]]on teljesít szolgálatot, mint a Dom Miguel gyalogezred ezredkadétja. Októberben áthelyezték az ugyanitt állomásozó János főherceg dragonyosezredbe, majd nem sokkal később előléptették hadnaggyá. Új hivatalos beosztása szerint az ezredtulajdonosnak, [[Johann Picard von Grünthals]] altábornagynak lett a parancsírója. Péterváradon értesült a forradalom kitöréséről és pesti tartózkodásai idején ismeretséget kötött többek közt [[Jókai Mór]]ral és [[Petőfi Sándor]]ral is.<ref>{{Opcit|n=Kovács István: A barátság anatómiája - első könyv|o=195}}</ref>
 
=== Szolgálata az 1848-49-es forradalom és szabadságharc magyar oldalán ===
57. sor:
A Woroniecki nemesi család egyik Magyarországon élő leszármazottja, Kalmár Annamária azt állítja, hogy a családi legendárium szerint Woroniecki feleségül vett egy pesti tanítónőt, pár nappal az 1849 augusztusában megvívott szőregi csata előtt, ahol is fogságba esett. A két embert sietve adta össze a helyi pap. Ha így volt, akkor feltételezhető, hogy később azért tagadta le a házasság tényét az osztrák hatóságok elől Woroniecki, hogy családjának ne essen bántódása.<ref>{{cite web| url = http://www.magyarhirlap.hu/tortenelem/az-ulanus-es-a-megvadult-fekete-lo| title = Az ulánus és a megvadult fekete ló| accessdate= 2014-03-01| author = Magyar Hírlap| language = magyar}}</ref>
 
A 19. század második felében kutató, a magyar szabadságharccal is foglalkozó lengyel történész, [[Schnür-Pepłowski Stanisław]] az 1899-ben megjelent ''Polacy i Węgrzy: opowieść dziejowa z lat 1848–1849'' (Lengyelek és magyarok. Történeti elbeszélés 1848–1849-ből) című könyvében azt állítja, hogy Woroniecki kivégzése előtt a Karger nevű osztrák börtönőr lakásán feleségül vett egy Schweighofer nevű színésznőt. A történet szerinti Woroniecka asszonyra azonban szomorú öregkor várt. 1884-ben a városban való koldulásért őrizetbe vették, de a polgármester pártfogásának köszönhetően bekerült a [[Árpád-házi Szent Erzsébet|Szent Erzsébet]] menhely lakói közé, s 1893-tőltól havi öt arany segélyt folyósítanak számára. Az itt felsorolt dolgokból nem lehet tudni, hogy mennyi a valóság, és mennyi az idők során hozzáköltött legenda, azonban [[Kovács István (költő)|Kovács István]] kutatásai során a Honvédsegélyezési Alap bizottságának iratanyagában talált egy beadványt, amiben Anna Amália Schweighoffer utalt férjére, s támogatásért folyamodott az alaphoz (a támogatást végül nem kapta meg, mert nem tudta hitelt érdemlően bebizonyítani, hogy hivatalosan megesküdött a honvéd alezredessel).<ref name="Magyar Napló 42"/><ref>{{Opcit|n=Kovács István: A barátság anatómiája - első könyv|o=201}}</ref><ref name="Magyar Napló 43">{{Opcit|n=Magyar Napló|o=43}}</ref>
 
==Emlékezete==