„Vasárnapi Kör” változatai közötti eltérés

a
 
== A [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] alatt és után ==
Bár Lukács György később azt állította, hogy a Vasárnapi Társaság „''nem volt prebolsevista gyülekezet''", mégis a kör aktív résztvevői közül Fülep Lajos és Ritoók Emma kivételével a bolsevista forradalom bukása után mindenki emigrált Bécsbe. Bár nem mindenki hitt abban, hogy az erőszak valóban komoly változáshoz vezet, hogy valóban megszünteti önmagát, mégis a Tanácsköztársaság idején megindult kultúrmozgalom azokat is magával ragadta, akiknek fenntartásai voltak a politikai eszközökkel szemben. [[Gyömrői Edit|Rényi Edit]], Hauser Arnold, [[Lesznai Anna]] és [[Lorsy Ernő]] a Közoktatásügyi Népbiztosság munkájában vett részt, míg [[Antal Frigyes]], [[Wilde János]] és Tolnay Károly a műkincsek kommunizálásában, [[Mannheim Károly]] pedig egyetemi tanári kinevezést kapott. Egyetemi előadást tartott [[Fogarasi Béla]], [[Varjas Sándor]] és Wilde János is. Lukács nem csak mint a kultúrmozgalom vezetője, hanem mint hadügyi népbiztos is tevékenykedett.
 
[[Bécs]]ben - bár ritkábban, de - tartottak „vasárnapokat". A körhöz csatlakozott [[Gábor Andor]], [[Révai József (politikus)|Révai József]], s eljött olykor [[Karikás Frigyes]], Jelena Grabenko,<ref>Lukács György felesége</ref> [[Ferenczy Béni]], Berger Tivadar, Hanns Eisler<ref>osztrák zeneszerző</ref> és Lotte Demant.<ref>Hanns Eisler felesége, énekesnő</ref> A beszélgetések tárgyát ekkortájt jobbára a Magyarországi Tanácsköztársaság bukásának okai képezték.
264

szerkesztés