„Kiskeresnye” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Legobot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 7 interwiki link migrálva a Wikidata d:q737516 adatába
a Népessége címsor
27. sor:
}}
 
'''Kiskeresnye''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Malé Kršteňany'') község [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Trencséni kerület]]ben, a [[Simonyi járás]]ban. [[2011]]-ben 495 lakosából 486 szlovák volt.
 
== Fekvése ==
[[Simony]]tól 3 km-re északkeletre, a Nyitra jobb partján fekszik.
 
== Története ==
A mai község területén már az újkőkorban emberi település állt. A [[lengyeli kultúra]] csontvázas temetőjét, a korai bronzkorból a [[lausitzi kultúra]] temetőjét, de a [[hallstatti kultúra]] és a [[laténi kultúra]] településének nyomait is megtalálták itt.
 
[[1271]]-ben ''"Keressnia"'' néven említik először. [[1392]]-ben ''"Kerestenen"'' alakban tűnik fel. Templomát már az [[1332]]-es pápai tizedjegyzék is említi. Kezdetben a nyitrai püspökség birtoka, később a Hunyadi és a Pongrácz családé. Ezután a nyitrai [[káptalan]] faluja volt. [[1534]]-től az esztergomi káptalan, [[1536]]-tól a Forgách család, [[1601]]-től a Dóczyak, később a Simon család, a nyitrai káptalan és a nagyszombati [[Szeminárium (papnevelő intézet)|szeminárium]] is birtokos a községben.
[[1271]]-ben ''"Keressnia"'' néven említik először. [[1392]]-ben ''"Kerestenen"'' alakban tűnik fel. Templomát már az [[1332]]-es pápai tizedjegyzék is említi. Kezdetben a nyitrai püspökség birtoka, később a Hunyadi és a Pongrácz családé. Ezután a nyitrai [[káptalan]] faluja volt. [[1534]]-től az esztergomi káptalan, [[1536]]-tól a Forgách család, [[1601]]-től a Dóczyak, később a Simon család, a nyitrai káptalan és a nagyszombati [[Szeminárium (papnevelő intézet)|szeminárium]] is birtokos a községben. [[1536]]-ban malma és 6 portája volt. 1601-ben 29 ház állt a településen. [[1720]]-ban 19 volt az adózók száma. [[1828]]-ban 46 házában 305 lakos élt, akik mezőgazdasággal, kosárfonással foglalkoztak.
 
Vályi András szerint ''"Kis, és Nagy Krsztyene. Két falu Bars Várm. földes Uraik a’ Budai Prépostság, és a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek Oszlányhoz nem meszsze, határbéli földgyeik Dávidújfaluéhoz hasonlítók."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
41. sor:
Fényes Elek geográfiai szótárában így ír a településről: ''"Kis- és Nagy-Krsztenye, 2 tót falu Bars, most A. Nyitra vmegyében, a Nyitra vize mellett: 650 kath. lak., paroch. templommal, kövér rétekkel. Birják a pesti seminarium, a nyitrai káptalan, s mások többen."'' [http://www.fszek.hu/digitdoc/fenyes/root/0001/0011/1191-163f.html]
 
[[1910]]-ben 413, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Bars vármegye]] [[Oszlányi járás]]ához tartozott.
 
== Népessége ==
[[1910]]-ben 413, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
 
[[2001]]-ben 529 lakosából 520 szlovák volt.
 
[[2011]]-ben 495 lakosából 486 szlovák.
 
== Nevezetességei ==