„Erőmű” változatai közötti eltérés

Az '''erőmű''' villamos [[Energiafejlesztés|energia fejlesztésére]] szolgáló létesítmény, amely elsődleges energiaforrást használ fel. Csaknem minden erőmű legfontosabb része a [[generátor]], vagyis egy olyan forgógép, melyamely elektromos energiává alakítja át a mechanikai energiát az elektromos indukció elvén.

A termodinamika második törvénye szerint nem lehet minden hőenergiát mechanikus energiává, majd villamos energiává alakítani, ezért a hőerőművek mellékesen kishőmérsékletű hőenergiát is termelnek. Ha semmi hasznosra nem tudják fordítani az ilyen módon keletkezett hőt, akkor ez elvész, a környezetben hőszennyezést okozva. Ha a fennmaradó hőt ipari célokra vagy lakótelepek fűtésére hasznosítják, akkor hőszolgáltató erőművekről beszélünk.

A hőerőműveket az elsődleges energiahordozók fajtája szerint osztályozzák. Az [[atomerőmű]]vekben [[atomreaktor]] termeli a gőzt, mellyel gőzturbinát hajtanak. A [[fosszilis tüzelőanyag|fosszilis üzemanyaggal]] működő erőművek egy része szintén gőzturbinát használ. Fosszilis üzemanyagoküzemanyagaik a [[szén]], [[kőolaj]]származékok és [[földgáz]]. Ezekben az erőművekben a [[gőzkazán]]t fosszilis tüzelőanyagokkal fűtik. Korszerű, földgáz üzeműföldgázüzemű erőműveknél a gázt egy [[gázturbina]] égéskamrájában égetik el, a gázturbinából kiáramló forró gázokkal gőzt termelnek, amelyami gőzturbinát hajt. Az ilyen elrendezést [[kombinált ciklus|kombinált ciklusú erőműerőműnek]]nek nevezik. Ez a rendszer megnöveli az erőmű hatásfokát és, így az energia termelés gazdaságosságát.

A gőzturbinák egyik hátránya, hogy az alkalmazandóalkalmazott nagy gőznyomások miatt tekintélyes falvastagságú alkatrészeket kell használni, ennélfogva egy gőzturbinát csak lassan lehet elindítani és leállítani, mert egyébként a hőmérsékletkülönbségek miatt az alkatrészek deformálódnának, sőt elrepednénekel is repedhetnének. Gőzturbinákat alaperőművekbe építenek, ezek jó hatásfokú, gazdaságosan működtethető létesítmények, melyeketamelyeket lehetőleg legnagyobb teljesítményük közelében járatnak. A gázturbinák alkatrészei vékonyfalúakvékony falúak, ezért igen gyorsan lehet indítani és teljesítményüket változtatni. Az elektromos hálózat terhelésének egyenetlenségeit ezért gyakran gázturbinás, u.nún. csúcserőművekkel egyenlítik ki.

Kisebb erőművek turbinák helyett [[belsőégésű motor]]okkalral is épülnek. Ezek tüzelőanyagnak földgázt, gázolajat (Diesel-olajat) vagy nehézolajat használnak. Ilyen erőműveket elszigetelt településeken, vagy olyan helyeken építenek, ahol a folyamatos villamosenergia -ellátás létfontosságú a hálózat üzemzavara esetén is (például kórházak).

A gőzturbinákból kiáramló kisnyomású gőzt le kell csapatni. Erre közeli folyók, (akár mesterséges) tavak, vagy a tenger vizét használják hűtőközegként, és ilyenkor a vízgőz kondenzálására szolgáló hőcserélőből, az u.nún. kondenzátorból kiömlő, kissé felmelegedett hűtővizet visszavezetik az eredeti forrásáhozvíztömegbe. Ha nincs elegendő mennyiségű hűtővíz, akkor [[hűtőtorony]] építése szükséges. Ebben a hűtővíz részleges elpárologtatásával hűtik vissza a felmelegedett hűtővizet és a folyóból vagy tóból csak a párolgási veszteséget pótolják. Ritka esetben, ha egyáltalán nem áll rendelkezésre pótvíz, akkor a hűtővizet zárt rendszerben keringetik és levegővel hűtik: ilyen a magyar fejlesztésű Heller-Forgó -rendszer.

A [[vízerőmű]]vek [[vízienergia]] hasznosítására épülnek. A vízienergia hasznosítása céljából a folyókra, patakokra gátat építenek, amelynek segítségével felduzzasztják a vizet, a gát alá telepített [[vízturbina|vízturbinák]] ugyancsak generátotokat hajtanak, mint a hőerőművekben. Más tipusú turbinákat használnak a kis esésű, de nagy vízhozamú folyók és a nagy esésű, de általában kis vízhozamú patakok energiájának hasznosítására. A vízerőművek szintén gyorsan indíthatóakindíthatók, terhelhetőekterhelhetők, leállíthatóakleállíthatók. Korábban a vízierőművek környezetbarátságát hangsúlyozták, amit a nyersanyagkészletek megőrzésvel és a szén-dioxid-kibocsátás hiányával indokoltak, azonban újabb kutatások ezt megkérdőjelezik.

Újabban egyre nagyobb tért hódítanak a [[szélerőmű]]vek, különösen tengerparti vidékeken, ahol a szélsebesség az év nagy részében elegendő a [[szélturbina]] gazdaságos működtetésére.

* a levegő földfelszini és magaslégköri hőmérséklete közötti különbség, stb.

A legtöbb erőmű 50 vagy 60 [[Herz|Hz]] frekvenciájú, háromfázisú váltóáramotváltakozóáramot termel. [[Európa|Európában]] és Ázsiában 50 Hz szabványos, az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]]-ban, Kanadában, a Karibi országokban és részben Dél-Amerikában, valamint a csendes-óceáni szigetek egy részén 60 Hz-et használnak. Néhány erőműben Németországban, Ausztriában és Svájcban második generátort is használnak 16,7 Hz-es frekvenciával, melyami a vasúti vontatáshoz szükséges hálózatot táplálja. Néhány esetben nagyfeszültségű egyenáramú távvezetéket is építenek különböző frekvenciájú hálózatok összekötéséhez ill. gazdasági megfontolásokból.

* [http://www.muszakiak.com/energia/index.php Az energia] - muszakiak.hu -– a műszaki portál

* [ftp://ftp.energia.bme.hu/pub/Tananyagok-archivuma/Egyetemi-kepzes/Eromuvek-BMEGEEN4068/eromuvek_1a.pdf Bihari Péter szerkesztésében: Erőművek, BME jegyzet., 2002]