„Reumatoid artritisz” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →DMARD: helyreigazítás |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
74. sor:
=== Bőr ===
[[Fájl:Rheumatoid nodule - intermed mag 2.jpg|bélyegkép|balra|200px|Reumás csomó szövettani metszeten, H&E festés]]
A reumatoid artritisz az ízületek mellett leggyakrabban a bőrt érinti, a betegek kb. 30 százalékában ún. reumás csomók alakulnak ki a bőrben, elsősorban a csontok kitüremkedései felett (pl. a singcsont könyöknyúlványa, a sarokcsontnál, vagy az MCP ízületek felett).<ref name="pmid17870035"/> Szövettanilag a csomók hasonlóak a szinóviumban található elváltozásokhoz, lényegében makrofágokból és fibroblasztokból álló granulómák, közepükön fibrines szövetelhalással, amely a kisereket érintő szisztémás [[érgyulladás]] ''(vasculitis)'' részjelensége. A granulómák széli részeit [[limfociták]]kal infiltrált kötőszövet veszi körül. Mint az extraartikuláris érintettségek általában, a reumás csomók is gyakrabban jelentkeznek
=== Tüdő ===
82. sor:
=== Szív-érrendszer ===
A betegségben szenvedőkben nagyobb gyakorisággal alakulnak szív-érrendszeri problémák, gyakoribb például az [[érelmeszesedés]] ''(atherosclerosis),'' a [[szívinfarktus]] és az [[agyi érkatasztrófa]] is.<ref name="pmid12628952">{{cite journal |author=Solomon DH, Karlson EW, Rimm EB, ''et al.'' |title=Cardiovascular morbidity and mortality in women diagnosed with rheumatoid arthritis.|journal=Circulation. |volume=107 |issue=9 |pages=1303-7 |year=2003 |month=March |language=angol |pmid=12628952 |doi=10.1161/01.CIR.0000054612.26458.B2}}</ref><ref name="pmid19035419">{{cite journal |author=Aviña-Zubieta JA, Choi HK, Sadatsafavi M, ''et al.'' |title=Risk of cardiovascular mortality in patients with rheumatoid arthritis: a meta-analysis of observational studies.|journal=Arthritis Rheum. |volume=59 |issue=12 |pages=1690-7 |year=2008 |month=December |language=angol |pmid=19035419 |doi=10.1002/art.24092}}</ref> Az RA-s nőbetegek kockázata szívinfaktusra például kb. kétszerese az egészséges nőkhöz képest, 10 éves betegségfennállást követően már a háromszorosa.<ref name="pmid21977172"/> A leggyakoribb szívérintettség a [[szívburok]] gyulladása ''(pericarditis),'' mely azonban az esetek zömében tünetmentes.<ref name="pmid24268008">{{cite journal |author=Sen D, González-Mayda M, Brasington RD Jr. |title=Cardiovascular disease in rheumatoid arthritis.|journal=Rheum Dis Clin North Am. |volume=40 |issue=1 |pages=27-49 |year=2014 |month=February |language=angol |pmid=24268008 |doi=10.1016/j.rdc.2013.10.005}}</ref> A szívburok mellett a szívizom ''(myocarditis)'' vagy a szívbelhártya is begyulladhat ''(endocarditis),'' a szívizomban hegesedés alakulhat ki, mely ingerületvezetési zavarokhoz vezethet. Reumatoid csomók képződhetnek a szívbillentyűkön is, kiáramlási akadályt okozva. A szív-érrendszeri kockázatot növeli a beteg
=== Szem ===
A reumatoid artritisz többféleképpen is érintheti a [[emberi szem|szemet]]. A leggyakrabban, a betegek mintegy 10 százalékában szemszárazság
=== Vese ===
147. sor:
=== Laborvizsgálatok ===
[[Fájl:Inflamatory arthritis2010.JPG|bélyegkép|jobbra|150px|[[ízületi gyulladás|Gyulladt ízületből]] származó ízületi folyadék.]]
Az egyszerű laborvizsgálatok közül kiemelendő az emelkedett C-reaktív protein (CRP) és a gyorsult [[vérsüllyedés|vörösvérsejt süllyedés]] (We, Westergren, [[angolszász]] területeken ESR, erythrocyte sedimentation rate), melyek nem-specifikus jelei a szervezetben zajló [[krónikus]] gyulladásnak.<ref name="pmid17976416"/> Ugyancsak fontos a teljes vérkép, illetve a máj- és vesefunkciók vizsgálata, ezen szervek esetleges érintettsége miatt. Ezeket a különböző autoantitestek kimutatása követi, melyek közül az egyik legrégebb óta ismert a
A betegség diagnosztikájában szintén fontos szerep jut az ACPA (anti-citrullinált protein antitest) kimutatásának. Az ACPA meghatározása is ELISA módszerrel történik, és bár a reuma faktorhoz hasonlóan ez sem minden betegben pozitív, specificitása azonban sokkal magasabb, más betegségekben nem jellemző az előfordulása.<ref name="pmid17548411">{{cite journal |author=Nishimura K, Sugiyama D, Kogata Y, ''et al.'' |title=Meta-analysis: diagnostic accuracy of anti-cyclic citrullinated peptide antibody and rheumatoid factor for rheumatoid arthritis.|journal=Ann Intern Med. |volume=146 |issue=11 |pages=797-808 |year=2007 |month=June |language=angol |pmid=17548411 |doi=10.7326/0003-4819-146-11-200706050-00008}}</ref> A citrullináció egy poszt-transzlációs fehérjemódosítás, melyet a PAD [[enzim]] (peptidil-arginin-deimináz) végez el különböző [[fehérje|fehérjéken]], melyek ellen aztán a betegségben kimutatható autoantitestek termelődnek. A diagnosztikában elterjedten használják az ún. ciklikus citrullinált peptid (CCP) alapú ELISA-kat.<ref name="pmid19877103">{{cite journal |author=Aggarwal R, Liao K, Nair R, Ringold S, Costenbader KH. |title=Anti-citrullinated peptide antibody assays and their role in the diagnosis of rheumatoid arthritis.|journal=Arthritis Rheum. |volume=61 |issue=11 |pages=1472-83 |year=2009 |month=November |language=angol |pmid=19877103 |doi=10.1002/art.24827}}</ref> A CCP egy mesterségesen létrehozott peptidszakasz, a vele reagáló antitestek (anti-CCP) kimutatása RA specifikus. Az anti-CCP mellett szintén az ACPA-k közé sorolható a mutált és citrullinált vimentin (MCV) ellenes antitest (anti-MCV), melynek érzékenysége kissé magasabb, specificitása pedig nagyjából azonos a CCP alapú vizsgálattal (utóbbi kb. 95 százalék mindkettő esetében).<ref name="pmid17611988">{{cite journal |author=Soós L, Szekanecz Z, Szabó Z, ''et al.'' |title=Clinical evaluation of anti-mutated citrullinated vimentin by ELISA in rheumatoid arthritis.|journal=J Rheumatol. |volume=34 |issue=8 |pages=1658-63 |year=2007 |month=August |language=angol |pmid=17611988}}</ref><ref name="pmid19289382">{{cite journal |author=Luime JJ, Colin EM, Hazes JM, Lubberts E. |title=Does anti-mutated citrullinated vimentin have additional value as a serological marker in the diagnostic and prognostic investigation of patients with rheumatoid arthritis? A systematic review.|journal=Ann Rheum Dis. |volume=69 |issue=2 |pages=337-44 |year=2010 |month=February |language=angol |pmid=19289382 |doi=10.1136/ard.2008.103283}}</ref><br>
Néha, különösen ha a betegség csak egy ízületet érint, szükséges lehet az ízület punkciója és az ízületi folyadék vizsgálata is. Emellett a kiegészítő laborvizsgálatok azt a célt is szolgálják, hogy az egyéb felmerülő betegségeket (pl. SLE) kizárják.
249. sor:
[[Fájl:The Three Graces, by Peter Paul Rubens, from Prado in Google Earth.jpg|bélyegkép|balra|200px|Rubens: A három Grácia. A kép bal oldalán álló nő jobb keze rendellenes tartású, ami az orvosokat a reumatoid artritiszre emlékeztette]]
A betegség első modern kori leírása az akkor 28 éves [[franciák|francia]] Augustin Jacob Landré-Beauvais nevéhez köthető, aki 1800-as doktori disszertációjában egy, az akkoriban már jól ismert [[köszvény]]től eltérő, elsősorban nőkben jelentkező, [[krónikus]] és progresszív sokízületi gyulladással járó betegségről számol be, melyre az "aszténiás köszvény" kifejezést használja.<ref name="pmid11324929">{{cite journal |author=Landré-Beauvais AJ. |title=The first description of rheumatoid arthritis. Unabridged text of the doctoral dissertation presented in 1800.|journal=Joint Bone Spine. |volume=68 |issue=2 |pages=130-43 |year=2001 |month=March |language=angol |pmid=11324929}}</ref> A következő nagy előrelépést az angol Alfred Garrod munkássága jelentette, aki kimutatta, hogy a köszvényes betegek vizeletével nagy mennyiségű [[húgysav]] ürül, mely azonban nem mutatható ki az egyéb ízületi gyulladással járó betegségekben.<ref name="pmid21176794">{{cite journal |author=Entezami P, Fox DA, Clapham PJ, Chung KC. |title=Historical perspective on the etiology of rheumatoid arthritis.|journal=Hand Clin. |volume=27 |issue=1 |pages=1-10 |year=2011 |month=February |language=angol |pmid=21176794 |doi=10.1016/j.hcl.2010.09.006}}</ref> Garrod 1859-ben megjelent munkájában a betegségre még "reumás köszvényként" hivatkozott, későbbi, 1876-os könyvében azonban már a ma is ismert "reumatoid artritisz" kifejezést használta.<ref name="pmid11600751">{{cite journal |author=Storey GD. |title=Alfred Baring Garrod (1819-1907).|journal=Rheumatology (Oxford). |volume=40 |issue=10 |pages=1189-90 |year=2001 |month=October |language=angol |pmid=11600751 |doi=10.1093/rheumatology/40.10.1189}}</ref> Fia, az ugyancsak orvos Archibald Garrod 1890-ben megjelent ''Treatise on Rheumatism and Rheumatoid Arthritis'' című könyvében szintén reumatoid artritiszként hivatkozott a kórképre.<ref name="pmid21176794"/><br>
Noha
Orvostörténeti érdekesség, hogy bár a híres francia impresszionista festő, [[Pierre-Auguste Renoir|Renoir]] életének utolsó szakaszában reumatoid artritiszben szenvedett, a betegség dacára is aktív művész maradt.<ref name="pmid24294153">{{cite journal |author=Kowalski E, Chung KC. |title=Impairment and disability: Renoir's adaptive coping strategies against rheumatoid arthritis.|journal=Hand (N Y). |volume=7 |issue=4 |pages=357-63 |year=2012 |month=December |language=angol |pmid=24294153 |doi=10.1007/s11552-012-9467-4}}</ref>
|