|
Rákosligeten született, és gyermekéveit is itt töltötte a családi házban. Szülei, nagyszülei, rokonai iparosok voltak, vidéki értelmiségiek, akikben megvolt a kellő kulturális érdeklődés, és a művészet szeretete. Sok időt töltött vidéken a rokonoknál Rátóton, és Kiskunlacházán, ahonnan édesapja is származott. Alapvető, képzőművészeti érdeklődése édesanyjához köthető, Feszt Jolánhoz, aki maga is ügyesen rajzolt, festett. Édesapjától a kitartó szorgalmat, és fáradhatatlan munkabírást örökölte. Rákosligeti élményekből táplálkozva már a kezdetek kezdetén a természeti táj, falurészek, lombos fák vonzották - erről tanúskodnak korai diófapác rajzai. Rákosligeten a család megkeresésére Sárkány Lóránd festőművész-rajztanár irányítása alá került, s a kezdeti képzést is tőle kapta. Középiskolát a a Kőbányai Szent László Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban végezte, ahol kiteljesedett képzőművészeti érdeklődése és tudása Grabowieczky Leon (1881 - 1968) művész-rajztanár irányítása mellett.
AMegélhetés miatt polgári foglalkozást választ, s a jogi egyetem elvégzése után, [[1931]]–[[1933]] között [[Aba-Novák Vilmos]] szabadiskolájában tanult. Mestere igen tehetséges növendéknek tartotta. [[1933]]-ban lépett először nyilvánosság elé a "Fiatalok a Műcsarnokban" nevű tárlaton, a fővárosban. [[1936]]-ig a [[Magyar Képzőművészeti Egyetem|Magyar Képzőművészeti Főiskolán]] ösztöndíjasként folytatta tanulmányait. Az [[1930-as évek]] elejétől kezdve rendszeresen megfordult a [[Szolnoki Művésztelep]]en. Részt vett [[Aba-Novák Vilmos]]sal és [[Chiovini Ferenc]]cel együtt a [[jászszentandrás]]i hatalmas méretű [[freskó]] készítésében is. Az [[1940-es évek]]től [[Zebegény]]ben és [[Nagymaros]]on dolgozott. Számos országban járt tanulmányúton, [[1935]]-ben [[Olaszország]]ban és [[Líbia|Líbiában]], [[1939]]-ben [[Jugoszlávia|Jugoszláviában]]. [[1945]] után aktívan részt vett a [[Fészek Klub]], a [[Kecskeméti Művésztelep|kecskeméti]] és a [[baja]]i művésztelepek újra szervezésében. Alapító tagja volt a [[Rippl-Rónai Társaság]]nak, majd egy ideig titkára is. [[1948]]-tól a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának osztályvezetője volt. Foglalkozott kiállítások szervezésével is. Bényi László rendezte többek közt, [[Munkácsy Mihály]], [[Rudnay Gyula]], [[Székely Bertalan]], [[Zichy Mihály]] gyűjteményes kiállításait. Dolgozott a [[Magyar Nemzeti Galéria]] munkatársaként is. Felesége [[Supka Magdolna]] művészettörténész, lánya [[Bényi Eszter]], [[textilművész]].
==Munkássága==
|
