„Védőoltás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
2. sor:
[[Fájl:Typhoid inoculation2.jpg|right|200px|thumb|Egy gyermek tífusz elleni védőoltást kap egy texasi iskolában, 1943-ban]]
 
A '''védőoltás''' (vakcina) gyöngített vagy elölt kórokozókat, azok részeit vagy kész ellenanyagot tartalmazó készítmény. BeadásaBeadásának (vakcináció) célja a szervezet specifikus ellenállásának fokozása. A védőoltások beadása után (mesterséges immunizáció) a szervezetben védettség alakul ki az adott betegséggel szemben. Amennyiben egy közösségben elég embert oltanak be egy adott betegség ellen, kialakul az adott betegséggel szembeni teljes védelem (nyájimmunitás, átoltottság). A védőoltások világszerte nagy szerepet játszanak a fertőző betegségek megelőzésében. Minden országnak az a célja, hogy járványügyi helyzete kedvező legyen, és ennek érdekében – a járványügyi helyzet figyelembe vételével – alakítja védőoltási rendszerét (oltási naptár).
 
A „vakcina” (oltóanyag) elnevezést először [[Edward Jenner]] angol orvos használta, aki megfigyelte, hogy a tehénhimlővel (latin variolae vaccinae, a latin vaccīnusból, vacca = tehén) fertőzött tehenészek nem kapják el az emberi himlőt.
38. sor:
 
A nem élő vakcinák aktív komponensük szerint tartalmazhatnak:{{refhely|vacsatc.hu}}
*teljes elölt / inaktivált baktériumot (pertussis /szamárköhögés)/, kolera)
*a baktérium protektív antigénjeit (acelluláris pertussis)
*toxoidot/anatoxint (kémiai úton hatástalanított (detoxikált) exotoxin: diphteria, tetanus, kolera)
97. sor:
 
===Oltást követő nemkívánatos mellékhatások===
A védőoltások a gyógyhatású készítmények egy különleges csoportjába tartoznak, az immunológiai készítményeknekkészítmények nevezett csoportbaközé. Feladatuk nem a szervezet hibás működéseinek átállítása vagy szabályozása, hanem az immunrendszer felébresztése, megerősítése egy adott kórokozóval szemben.
 
Ezek a tények ma már annyira ismertek, hogy a gyógyszerek esetében használt „mellékhatás” meghatározás helyett immunizálást követően a szakemberek az „oltást követő nemkívánatos esemény” (OKNE, vagy angolul Adverse Event Following Immunisation) szakkifejezést alkalmazzák.
 
Az OKNE eseteket előfordulásuk gyakorisága szerint az alábbi csoportokba soroljuk:
142. sor:
Az Egyesült Államokban egy védőoltásnak egy több évet átívelő, akár több ezer önkéntes bevonásával történő tesztfázison kell átmennie. Az első körben csak laboratóriumi vizsgálatok történnek, a következőben már élesben teszik próbára a készítményt egészséges, felnőttkorú önkéntesek bevonásával, és &ndash; amint az oltás hatásosnak és biztonságosnak bizonyul &ndash; elkezdődik a gyártási folyamat a Food and Drug Administration folyamatos ellenőrzése mellett, majd legvégül egy Advisory Committee on Immunization Practices elnevezésű bizottság kiértékeli a hosszú évek folyamán összegyűjtött adatokat, melyek alapján ajánlásokat tesznek a védőoltás bevezetésének konkrétumaival kapcsolatban. Amint a javaslatot a Center for Disease Control (Járványügyi Központ) igazgatója elfogadja, a védőoltás forgalomba kerül.<ref name="cdc-journey">{{Cite web|url=http://www.cdc.gov/vaccines/parents/infographics/journey-of-child-vaccine.html|title=The Journey of Your Child's Vaccine}}</ref> Az oltások hivatali felügyelete itt sem áll meg, a Járványügyi Központ fenntartásával működik egy olyan rendszer, ahol a védőoltások beadása után bekövetkező mellékhatásokat lehet bejelenteni. Ez a Vaccine Adverse Event Reporting System, rövidítve VAERS.<ref>{{Cite web|url=http://vaers.hhs.gov/index|title=Vaccine Adverse Event Reporting System|accessdate=2015-04-23}}</ref> Az itt megtalálható adatok nem minősülnek orvosi bizonyítékoknak az oltások tényleges mellékhatásaival kapcsolatban, mivel a rendszerbe minden bejelentés felkerül, attól függetlenül, hogy az oltás lehet-e okozója a bejelentett tünetnek, betegségnek.<ref name="ifg-benefitsandrisks"/>
 
A [[bárányhimlő]] elleni védőoltások bevezetése előtt az Egyesült Államokban évente több mint 10. 000 embert kellett kórházban kezelni a betegséggel, ebből átlagosan 100 és 150 halálos kimenetelű volt.<ref name="ifg-benefitsandrisks">{{Cite web|url=http://www.immunizeforgood.com/fact-or-fiction/benefits-vs.-risks|title=Benefits vs. Risks|publisher=www.immunizeforgood.com|accessdate=2015-04-23}}</ref> 1937 és 1997 között fél millió gyermekbénulásos megbetegedés történt országszerte. Sok szülő inkább nem engedte kimozdulni a gyerekét otthonról, mert attól tartottak, hogy kapcsolatba kerülnek a betegséggel. A védőoltás bevezetése (1997) óta a gyermekbénulás az USA-ban (és általában a fejlett világban) szinte eltűnt.<ref>{{Cite web|url=http://www.immunizeforgood.com/why-vaccinate/we-are-fortunate-for-vaccines|title=We Are Fortunate for Vaccines|publisher=www.immunizeforgood.com|accessdate=2015-04-23}}</ref>
 
{| {{széptáblázat}}