„Védőoltás” változatai közötti eltérés

Az 1793-as philadelphiai sárgaláz járványsárgalázjárvány után, 1799-ben megnyílikmegnyílt a Philadelphia Lazaretto Quarantine Station. Minden, a városba érkező hajónak dokkolnia kellett itt, és alávetni magukat egy részletes ellenőrzésnek. A fertőzött utazókat karanténba zárták. Ez az állomás volt a világtörténelem első, modern értelemben vett karanténja. Benjamin Waterhouse, a Harvard Egyetem orvostani előadója 1800-ban levelet írt Thomas Jefferson akkori alelnöknek, melyben a tehénhimlő leküzdése elleni erőfeszítések szükségességére szerette volna felhívni a figyelmet. Jefferson lelkesen fogadta a kezdeményezést. Waterhouse a levél eredetijét később Edward Jennernek ajándékozta. 1820-ban a fekete himlő által okozott elhalálozások az előző évtizedéhez képest megfeleződött: 18 447-ről 7858-ra. 1855-ben Massachussets lett az első amerikai állam, amelyik kötelezővé tette a védőoltásokat.

[[Porosz Királyság|Poroszországban]] 1874-ben lett kötelező a feketehimlő elleni védőoltás. A törvény bevezetése után, 1886-ban a 100. 000 főre jutó halálozási ráta 1,94-re csökkent. Ausztriában, ahol az oltási rend lazább volt, ez az arány nagyobb volt, 39,28 és 94,79.<ref name="hoc-timeline">[http://www.historyofvaccines.org/content/timelines/all History of Vaccines Timeline] &ndash; releváns rész kiválasztva az interaktív felületről</ref>

A vita egyrészt az oltás higanytartalmú konzerválóanyaga &ndash; a [[tiomerzál]] &ndash;, másrészt az oltóanyag genetikai és immunológiai problematikája körül forog. Dr. Andrew Wakefield 12 munkatársával együtt 1998-ban bizonyítani próbálta, hogy az autisták bélbetegségét a kanyaró oltásból származó kanyaró víruskanyaróvírus genetikai töredékének a bélfal anyagába való beépülése okozza. Állítása szerint az autista gyermek minél több MMR oltást kapott, annál nagyobb arányban mutatott autisztikus regressziót a fejlődésében és annál súlyosabb bélrendellenességek alakulnak ki nála.

A történetben szerepet játszott [[Brian Deer]] oknyomozó újságíró{{refhely|briandeer.com 2011}}. állításaÁllítása szerint Wakefield nem tájékoztatta a Lancetet, hogy anyagi támogatást kapott egy ügyvédtől, aki éppen vakcinagyártó cégeket perelt autista gyerekek szülei nevében. Szerinte Wakefield arról sem tájékoztatta az újságot, hogy a cikk megjelenése előtt szabadalmat nyújtott be egy „biztonságosabb” MMR vakcinára. Deer arra is fényt derített, hogy a közleményben kinyilvánított eredményei is hamisítottak. Visszakeresték a cikkben szereplő 12 autista gyermek egészségügyi dokumentációit, és abban más panaszok és más kórtörténet szerepelt, mint amit Wakefield állított. A cikk állítása szerint 11 gyermek vastagbélbiopsziájavastagbél-biopsziája kóros volt, ám kiderült, a 11-ből 7 esetben a patológia teljesen normális leletet adott ki, rejtély, az elemzés során hogyan alakultak „kórossá”.

Ennek az eredménynek a nyomán autista gyerekek ezrein végeztek el később vastagbélbiopsziátvastagbél-biopsziát. Ezután Wakefield újabb cikket publikált, állítását azzal kívánta bizonyítani, hogy autista gyerekek bélmintáiból PCR-ral kimutatták a kanyaróvírus genomját. Erről a laborról kiderült, nem tesz eleget a minimális szakmai követelményeknek, kanyarógenommal szennyezett, azaz bármiből végezve pozitív lesz a teszt, még ha kanyaró a közelében sem járt soha.{{refhely|scienceblogs.com 2009}} Mindazonáltal sok szülő az autizmus miatti félelemből nem adatja be gyerekének ezt az oltást, ami miatt a kanyaró 14 év után újra megjelent Nagy-Britanniában, és 2008-ban már ezren kapták el a kanyarót.

Az igaz, hogy a jelenleg több beadandó kötelező és ajánlott oltás van, mint évtizedekkel ezelőtt, de az oltásokkal beadott oltóanyagok koncentrációja annak csak a töredéke: Az Egyesült Államokban a '80-as években beadott oltások tízszeresen terhelték az immunrendszert a jelenlegieknél.<ref name="shiftingh"/> A gyermekkorban általában előforduló betegségek, mint például a középfül-gyulladás, sokkal nagyobb terhelést jelentenek az immunrendszernek, mint az oltások.<ref>{{Cite web|url=http://iai.asm.org/content/9/6/1028.full.pdf|title=Immune Response to Acute Otitis Media in Children|accessdate=2015-05-05}}</ref>

Ez a gondolatmenet azon az ismereten alapszik, hogy léteznek higanytartalmú védőoltások, pedig nem. A félreértés egy [[tiomerzál]] nevű molekulához vezethető vissza, ami viszont tényleg részét képezte egyes védőoltásoknak. A tiomerzál egy szerves vegyület (másnéven: nátrium-etil-higany-tiobenzoát), amelynek egyik alkotóeleme a higany (Hg), de ez nem azt jelenti, hogy a vegytiszta higanynak bármelyik tulajdonsága jelen lenne a molekulában (például nem szupravezető) - ellenben a higany egyes szerves vegyületei is mérgezőek és veszélyesebbek az elemnél vagy annak szervetlen vegyületeinél, mivel könnyebben felszívódnak.<ref>{{Cite web|title = Országos Epidemiológiai Központ honlapja|url = http://www.oek.hu/oek.web?nid=823&pid=1|work = www.oek.hu|accessdate = 2015-12-25}}</ref> A tiomerzálnak is van ilyen hatása, ám a védőoltásokba olyan keveset tettek, hogy az emberi szervezetre gyakorlatilag veszélytelen legyen. Tartósítóanyag gyanánt tették bele egyes oltásokba és az eljárás teljesen biztonságos, mivel a tiomerzál nem lép kölcsönhatásba az oltóanyaggal - tehát annak minőségét nem rontja.<ref>{{Cite web|url=http://www.oltasbiztonsag.hu/?Tiomerz%E1l&pid=108|title=Tiomerzál|publisher=vacsatc.hu|accessdate=2015-05-05}}</ref>