„Morvaszentjános” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
embed {{Nemzetközi katalógusok}} with Wikidata information |
a Népessége címsor |
||
26. sor:
|weboldal = www.obecmsjan.sk
}}
'''Morvaszentjános''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Moravský Svätý Ján'', [[német nyelv|németül]] ''Sankt Johann an der March'') község [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Nagyszombati kerület]]ben, a [[Szenicei járás]]ban
== Fekvése ==
[[Malacka (város)|Malackától]] 18 km-re északra,
== Nevének eredete ==
35. sor:
== Története ==
Területén már a [[Nagymorávia|Nagymorva Birodalom]] előtti időszakban éltek emberek, akiknek bronzból és vasból készített használati tárgyait megtalálták.
A [[tatárjárás]] után [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] a szentjánosi uradalmat Resicki Péternek adta, aki kastélyt is épített a faluban. Első említése [[1449]]-ből származik. A [[15. század]]ban az uradalom a Révayaké, majd a Szentgyörgyi és Bazini grófoké volt. Ezután [[Éleskő]] várának uradalmához tartozott. A [[16. század]]ban a falu nevezetes volt [[habán]] kerámiáiról. A habánok a század második felében telepedtek itt le. Iskoláját [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] uralkodása alatt nyitották meg, ahol egészen [[1884]]-ig német nyelvű volt a tanítás. A [[17. század]]tól Szentjános mezőváros volt vásártartási joggal. Urai a Keglevichek, Batthányiak, Zichyek, Jeszenákok és Erdődyek voltak. A [[18. század]]tól postahivatal is működött a településen. Önkéntes tűzoltó egyesülete [[1879]]-ben alakult.
Vályi András szerint ''"SZENT JÁNOS. Svati Ján. Tót Mezőváros Pozsony Várm. földes Ura Gr. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, ’s az Uraságnak házaival ékes; fekszik térséges, és homokos helyen, az Éleskői Uradalomhoz tartozik. Annakelőtte itten Anabaptistáknak Társaságjok vala; de M. Teréziának közbevetése, ’s Barkóczy Primásnak igyekezete által a’ R. Katolika Hitre tértek. Még azután is mozogtak ismét II. József alatt; de Hg. Batthyáni ő Eminentziájának elintézése által 1783-dikban ismét letsillapíttattak. Postája, és Harmintzadgya is van; határbéli földgyei leginkább gabonát, árpát, és kendert teremnek; réttye, mezője elég van, szőleje nintsen;
Fényes Elek szerint ''"János-Szent, (Szvati Jan), vegyes német-tót m. v., Poson vármegyében, a Morva vizétől 1/2, Posontól 7 mfd. távolságra. Kath. paroch. templom. Urasági lakház. Harminczad és posta hivatal. – Lakosai közt, kik 1578. kath., 190 zsidóra mennek, hajdan több anabaptisták voltak, de a r. kath. hitre téritettek Mária Therézia és Batthyáni primás alatt; később II. József alatt ismét mozogván, herczeg Batthyánitól lecsillapíttattak 1785-ban. Isteni tiszteletöket német nyelven tartják. Határa Sz. Jánosnak róna, tágas, nagy részt homokos, azonban rozst, árpát, kendert jót terem; legelője elég; – erdeje szép, benne sok vad. Van két vizimalma is. F. u. gr. Batthyáni János özvegye s feje egy uradalomnak, melly másképpen éleskőinek neveztetik.''"'' <ref>{{Fényes}}</ref>''
▲[[1910]]-ben 1917, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Pozsony vármegye]] [[Malackai járás]]ához tartozott.
A [[20. század]]ban szeszfőzde és konzervgyár működött itt.
== Népessége ==
[[1910]]-ben 1917, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.
[[2001]]-ben 2001 lakosából 1959 szlovák volt.
[[2011]]-ben 2125 lakosából 1959 szlovák.
== Nevezetességei ==
|