„Szerkesztő:Slemi/piszkozat” változatai közötti eltérés

▲A tudományos publikációk meglehetősen ellentmondásosak a GM élelmiszerekkel kapcsolatban. Az egyik első incidens 1999-ben történt, amikor a Nature kiadott egy könyvet a Bt kukorica lehetséges toxikus hatásáról a lepkefajokra nézve. Ez akkor nyilvános felfordulást és tüntetéseket eredményezett. Azonban 2001-ben több, követéses vizsgálatban arra a következtetésre jutottak, hogy a leggyakoribb típusú Bt kukorica pollenjének nincsen toxikus hatása a térségekben jelen levő uralkodó lepkefajok lárváira, és „ennyiben zárták le a kérdést”. [83] Az aggódó tudósok kitartóan böngészték a szakirodalmat és magabiztosan nyilatkozták, mind a nyilvánosság előtt, mind zárt körökben, hogy ez csak egy lejárató kampány és mindent megtettek, hogy elkerüljék az indokolatlan közfelháborodást és szabályozások szükségtelen szigorítását. [83] a 2013 Scientific American cikke megjegyezte, hogy a biológusok elenyésző kisebbsége fejezte ki aggodalmát a GM élelmiszerekkel, és az azokat támogató tudósokkal kapcsolatban, kritikát elutasító viselkedésük miatt. [84]

▲2010 előtt a tudósok szerettek volna olyan kutatásokat is folytatni a GM növényekkel kapcsolatban, amelyeket addig a szigorú felhasználási rendelkezések miatt nem lehetett. Cornell Egyetem kutatócsoportja ellenezte az ilyen korlátozásokat, és nyilatkozatot nyújtottak be Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala (EPA) részére, melyben kifejtették, hogy a korlátozott hozzáférés akadályozza a független kutatást, amely a vizsgálatoknak egy kritikus feltétele. [85] A Scientific American egyik 2009-es számában kitértek arra, hogy több olyan kezdetben ígéretesnek tűnő kutatást zártak el a nyilvánosság elől, amelyeknek eredménye kedvezőtlen volt. A szellemi tulajdon jogát szem előtt tartva szólították fel a rendelkezés feloldására, az EPA jóváhagyásával, melynek feltétele, hogy a független kutatók nem léphetnek be kényük-kedvük szerint szabadon genetikailag módosított termékek fejlesztési területére. [86] 2009 decemberében, az amerikai Seed Társulás engedte, hogy a kutatók nagyobb szabadságot kapjanak a GM élelmiszerek készítésébe való betekintéshez. A cégek alá is írták ezeknek a szerződéseknek a biankó változatát, ezzel sok kutató vált optimistává az ügy jövőjével kapcsolatban, [87] a Mezőgazdasági Kutató Szolgálat (ARS) egyik tudósa szerint "[A megállapodás] rendkívül jó és egyedi. "Azonban néhány tudós még aggodalmukat fejezik ki azzal kapcsolatban, hogy ez a megállapodás esetlegesen tovább ronthatja az amúgy is gyanakvással terhelt munkakörnyezetet. [85] A Monsanto korábban kutatási megállapodások keretében mintegy 100 egyetem kutatóinak engedélyezte, hogy szabadon tanulmányozza a GM termékekkel kapcsolatos kutatásokat.[88]

▲Európában a 2000-es évek kezdetén, a nagy mezőgazdasági tudománnyal foglalkozó cégek, egyetemek és más állami intézmények hívták fel a figyelmet a GMO kutatások a tisztázatlan jogi helyzetére, a GM termékek alacsony társadalmi elfogadottságára, és a bizonytalan piaci helyzetre, hivatkozva. [89] a közintézmények is a GMO-k ellen irányuló általános ellenérzésekre hivatkozva csökkentették a kutatási kiadásokat. [89]

▲Egy 2013-as vizsgálat alapján, mely 2002-2012 között 1783 megjelent publikációt vizsgált a kereskedelmi forgalomban kapható GM növényekről, nem találtak semmilyen bizonyítékot a használatukból eredő károkra. [90] A Biofortified független nonprofit szervezet, amelynek célja, hogy tényszerű információkat közölt és párbeszédet kezdeményez mezőgazdaság, különösen a növény genetika és géntechnológia kapcsán, [91] szerette volna hozzáadni az olasz GENERA adatbázisban szereplő tanulmányok eredményeit is. [92][93]

▲2011-ben Diels és társai 94 lektorált publikációt vizsgált a GMO élelmiszerekkel kapcsolatban, arra voltak kíváncsiak, hogy van-e összefüggés az eredmények és a GMO hírnevére gyakorolt hatásuk között. Eredményeik szerint nem állt fenn pénzügyi összefüggés (p = 0.631) azonban a szakmai érdekellentét nagyon is szoros összefüggést mutat (p < 0.001). [94] A 94 tanulmány 52% -át nem külsőleg finanszírozták. 10%-nál a szakmai érdekellentét mutatató ki. A 43 tanulmányból amelyet támogattak, vagy szakmai érdekellentét állt fenn, 28 vizsgálat kompozíciós tanulmány volt. Marc Brazeau szerint a szakmai érdekellentétek a pozitív tanulmányi eredményeket is ferdítik, mert a vállalatok jellemzően független kutatókkal szerződnek, hogy csak azután végezzék el a kísérleteket miután a céges vizsgálatok kedvező eredményeket produkáltak. Az olyan kutatásokat amelyek kedvezőtlen kimenetelűek általában nem folytatják. [95]