„Nagy Vilmos (katonatiszt)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
41. sor:
1927–31 között az I. vegyes dandár vezérkari főnöke, 1931–33-ban főparancsnoki szárnysegéd volt. 1934. május 1-jén ''vezérőrnaggyá'' léptették elő, majd a HM Katonai Közigazgatási Csoport főnöke lett. Altábornagyi rendfokozatát 1937. május 1-jén kapta, s a következő évtől a budapesti I. hadtest parancsnoka volt. Érdekelték a katonai sportok, személyesen is megjelent [[Lovastusa|military lovaglásokon]].{{refhely|Károlyfalvi József|11. old.}} Az [[Bécsi döntések#Az első bécsi döntés|első bécsi döntést]] követően a [[Kassa|Kassára]] bevonuló hadtestet lovon ülve vezette.{{refhely|Károlyfalvi József|11. old.}}
 
Ezután rövid ideig a hadsereg főparancsnokának gyalogsági szemlélője, majd egy év múlva, 1940. március 1-jén kinevezték az újonnan felállított 1. magyar hadsereg parancsnokává. Két hónap múlva megkapta a legmagasabb magyar tábornoki rendfokozatot, vezérezredessé léptették elő. A [[Bécsi döntések#A második bécsi döntés|második bécsi döntés]] nyomán visszaszerzett magyar területre 1940. szeptember 10-én a honvédség élén szintén lovon vonult be [[Marosvásárhely]]re. Az 1. hadsereg parancsnokaként szervezte az új határok biztosítását, az ideiglenes katonai közigazgatást és a lakosság élelmiszer-ellátását. Az 57 éves tábornok azonban nem azonosult [[Werth Henrik]] vezérkari főnökkel annak a Teleki-kormánnyal folytatott vitájában. Nagy neve mint hadseregvezetési alternatíva jött szóba a Werthtel elégedetlen Teleki-Bethlen-féle politikai körök előtt. A Nagyban vetélytársat látó Werth kellemetlenkedő intézkedések egész sorának foganatosította vele szemben. Ezután 1941 januárjában [[Imrédy Béla|imrédista]] hírbe keveredésére rájátszva{{refhely|Dombrády|157-158. o. szerint Rátz Jenő, volt vezérkari főnök magánlevélben kérte Nagyot, hogy az 1. hadsereghez tartalékos századosként bevonult volt kormányfőt, Imrédy Bélát, Rátz szoros politikai szövetségesét ne hagyja az addigi vonatparancsnoki beosztásában, hanem viselt hivatalának megfelelő beosztásba helyezze. Nagy eleget tett a méltányosnak gondolt kérésnek és vezérkari osztályára helyezte Imérdyt és az szemléire is vele tarthatott. Ez azonban az Imrédyvel szemben végtelenül bizalmatlan Horthynak azonnal tudomására jutott és Nagyot gödöllői rezidenciájára rendelve szemére vetette, hogy Imrédy beosztását arra használja, hogy pártpolitikai agitációt folytasson szélsőséges pártja szervezése céljából. Horthy utasításba adta, hogy Nagy akadályozza meg ezt a törvénytelen tevékenységet és tegyen jelentést annak figyelemmel kíséréséről. Nagy előtt nem volt ismert korábban Imrédy agitációja, de környezetében tudott volt.}} szorgalmazni kezdte nyugállományba küldését., Eztamit a bizalmatlan Horthy 1941. március 31-ei hatállyal jóváhagytajóváhagyott. Úgy látszott, ezzel katonai karrierje a végéhez érkezett.{{refhely|Károlyfalvi József||Szakály Sándor||Kátai Ferenc|}}
 
=== Üzleti kapcsolatai és a miniszteri kinevezése ===