„Pergődob” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
alcím jav- szokvány
3. sor:
A '''pergődob''' (vagy ''kisdob'') egy fémből vagy fából készült henger alakú [[Dob (hangszer)|dob]], melynek a tetejére és az aljára ritkábban állati bőrből, napjainban inkább műanyagból készült [[dobbőr]]t feszítenek.
 
== Működési elvelve ==
A '''pergő''' az egyik leggyakrabban használt [[Dob (hangszer)|dob]]. A jellegzetes hangot az aljára rögzített, csavart fémszálakból készült ''sodrony'' adja, ami akkor szólal meg, ha a pergőt megüti a dobos. Ezáltal hirtelen megnő a nyomás a [[hangszer]] belsejében, ez megrezgeti a sodronyt, amitől olyan jellegzetes a [[Dob (hangszer)|dob]] hangja. Olykor azonban a sodronyt egy kis fémszerkezet segítségével (húrváltó) le is lehet oldani, ha a zene ezt követeli meg.
 
9. sor:
A pergődob a többi [[Dob (hangszer)|dobhoz]] hasonlóan rengeteg méretben létezik, és ez természetesen jelentősen befolyásolja a hangot. A kevésbé mély pergők magasabb, a mélyebbek átütőbb, erőteljesebb hangot adnak. Ez ugyanúgy vonatkozik az eltérő átmérőjű pergőkre. Több dobos hangzásvilágának szélesítése érdekében '''effektpergőt''' ''(piccolo pergőt)'' is használ, mely jellemzően kisebb, mint a [[dobfelszerelés]] fő pergője. Általánosan elmondható, hogy a pergődob leggyakrabban 14"×5"-ös vagy 14"×6,5"-es méretű, de egészen 3"-tól 8" mélységig gyártják, az átmérő általában 10" és 14" közé esik. A kisebb, 12"-es és 13"-as pergőket effektpergőként használják, bizonyos műfajokban azonban fő pergőként is alkalmazzák.
 
== FelépítésFelépítése ==
A dobtestet több anyagból és több eljárással gyártják. A fém pergők legtöbbször [[alumínium]]ból, [[acél]]ból, [[réz]]ből és [[bronz]]ból készülnek. A fa pergők alapanyagául a [[dobfelszerelés]]khez hasonlóan rengeteg fafajta szolgálhat. A legjobb minőségűek [[juhar]]ból és [[nyírfafélék|nyírből]] vannak, de többször használnak trópusi fafajtákat egy külső díszítő réteg, olykor a teljes dobtest anyagának. A gyártási eljárások közül a legelterjedtebb a '''rétegelt módszer''', ekkor általában 6-10 vékony falemezt ragasztanak össze hézagmentesen. Ebből a vékonyabbak melegebb, hosszabb lecsengésű, a vastagabb dobtestek erősebb, gyorsabb hangot adnak. Ritkábban találkozhatunk egyrétegű dobtestekkel, amiből több fajta létezik. Megkülönböztetjük az egy falemezből '''hajlított''' (ezen kívül segédgyűrűvel ellátott), a '''tégla''' és a '''donga''' felépítésű, továbbá a '''rönkből kivájt''' pergődobokat. Ezek mindegyike különlegesen jó hanggal bír, ennek megfelelően elég drága is. Az ilyen pergőkhöz hasonlóan léteznek fém pergőből is öntött testű pergődobok.
 
19. sor:
[[Fájl:Pergodob2.jpg|bélyegkép|balra|Egy eredeti 1848-as menetdob és dobverő a soproni Storno-házból|300px]]
 
== EredetEredete, felhasználásfelhasználása ==
Eredetileg a pergődobot a [[hadsereg]]eknél használták Európában a XV15. és a XVI16. századtól kezdődően. A kisdob adta az ütemet a meneteléshez, ez később kiegészült [[fúvós hangszerek|fuvolával]]. Napjainkban a menetdobolás már csak katonai és tűzoltósági felvonulásokon, illetve az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]]ban gyakori egyetemi zenekari versenyeken maradt meg. A pergődob a nyugati zene minden stílusában elterjedt. A komolyzenében bővíti a hangzásvilágot, és a menetszerű részeknél a ritmust adja, Ravel Bolerójában, és Rimszkij-Korszakov Seherezádéjában szólószerephez jut. A könnyűzene területén a [[jazz]]ben, a latin zenében, a [[rock]]ban és a metálban nagyon fontos szerepet játszik a [[lábdob]]bal együtt.
 
== Külső hivatkozások ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Pergődob