„Kisújfalu” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Fekvése: pontosítás |
Szóismétlés javítások |
||
32. sor:
== Fekvése ==
[[Párkány (település)|Párkánytól]] 23 km-re északnyugatra fekszik. A község részét képezi még [[Aradpuszta]] település [[1905]] óta (30 ház), valamint a kataszterileg 2005 óta, de közigazgatásilag a második világháború óta a községhez tartozó
==Élővilága==
46. sor:
[[1233]]-ban egy adásvételi szerződésben "Ösztövér" néven szerepel először. [[1263]]-ban a Hontpázmány nembéli András birtokolja. [[1394]]-ben annak kapcsán említik, hogy Köbölkúti György lerombolja Forgács János ösztövéri birtokát. [[1437]]-ben már "Újfalu" néven szerepel [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] várlistáján. [[1531]]-ben a [[Báthory család|Báthoryak]] birtoka négy portával. [[1570]]-ben az [[esztergom]]i török [[szandzsák]] összeírásában lakatlanként tüntetik fel. [[1601]]-ben szerepel először „Kisújfalu” néven, ekkor már valószínűleg a mai helyén állt, 1½ portával adózott. [[1647]]-ben a Keglevich család birtoka 3½ portával. [[1650]] körül lakói [[reformáció|reformátusok]] lettek.
[[1664]]-ben a török adóösszeírásban 39 háztartást és 60 adófizetőt említenek. [[1683]]-ban a [[Bécs]] alól visszatérő lengyel seregek feldúlják a települést. [[1696]]-ban már a Pállfyak birtoka, ekkor 93 lakosa volt. [[1710]]-ben [[pestis]]járvány pusztítja a község lakosait. [[1715]]-ben 16 adózó
Az [[1820-as évek]]ben csatorna kiásásával lecsapolták a határában levő mocsarat, melynek területe ekkor lényegesen csökkent.<ref>A mocsarak és a falu helyzete egy 1819-es térképen is látható (S 12 Div XI No 0129:1-2 [http://mol.arcanum.hu/terkep/opt/a121112htm?v=pdf&a=start]).</ref> [[1828]]-ban 80 háztartásában 605 lakos élt. Már [[1850]]-ben elérte a vasútvonal a települést.
[[1851]]-ben Fényes Elek így ír róla ''"Kis-Ujfalu, magyar falu, Esztergom, az uj rendezés szerint Komárom vmegyében, ut. p. Köbölkut. Határa dombos, s részint igen termékeny, részint homokos. A lakosok birnak 539 első, 341 második osztálybeli szántóföldet, 430 h. rétet, 561 kapa szőlőt; legelője és fáizása 2-dik osztályu. Van 90 háza és 630 lakosa, kik csaknem mindnyájan reformatusok, helybeli anyatemplommal. Hg. Pálffy bátorkeszi uradalmához tartozik."'' [http://www.fszek.hu/digitdoc/fenyes/root/0001/0020/0102-2bbd.html] Az [[1869]]-es népszámlálás szerint 739 lakosa volt. [[1874]]-ben tűzvész pusztított, melyben 10 ház kivételével az egész falu leégett. [[1880]]-ban megalakult az önkéntes tűzoltóegylet. A falu kataszteri térképe 1888-ból ismert.<ref>[http://mol.arcanum.hu/terkep/opt/a121112htm?v=pdf&a=start S 78 Esztergom m. Kisújfalu 001-040]</ref> A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Esztergom vármegye]] [[Párkányi járás]]ához tartozott. Az [[első világháború]]ban 26 kisújfalusi esett el. Az [[első bécsi döntés]] alapján [[1938]]-ban visszacsatolták [[Magyarország]]hoz. A [[második világháború]] harcaiban a község 31 lakosa veszítette életét és 4 ház dőlt romba. A háború idején a falu határában zuhant le egy német Messerschmitt típusú vadászrepülőgép. A világháború után ismét Csehszlovákiához csatolták. [[1947]]-ben a csehszlovák hatóságok 60 magyar családot telepítettek ki Magyarországra. Termelőszövetkezete [[1949]]-ben alakult meg.
55 ⟶ 59 sor:
== Népessége ==
[[1910]]-ben 881 lakosából 880 magyar, 1 szlovák
[[2001]]-ben 799 lakosából 703 [[magyarok|magyar]] és 91 [[szlovákok|szlovák]] volt.
61 ⟶ 65 sor:
[[2004]]-ben 781 lakosának nemzetiségi megoszlása: 90% magyar és 10% szlovák. Felekezeti megoszlás: [[református]] falu, [[evangélikus]] és [[baptizmus|baptista]] kisebbséggel, és kb. 10%-nyi [[római katolikus]] hitvallású lakossal.
[[2011]]-ben 737 lakosából 645 [[magyarok|magyar]] és 84 [[szlovákok|szlovák]]
== Nevezetességei ==
| |||