„Törökországi levelek” változatai közötti eltérés

A ''Törökországi levelek'' keletkezését illetően a 1920. században több ellentétes elmélet született: [[Szilágyi Sándor (történész)|Szilágyi Sándor]] szerint a levelek nem egyszerre keletkeztek, és a címzett P. E. grófnő valóban létezett, [[Toldy Ferenc]] azonban tervszerű irodalmi alkotásnak, [[emlékirat]]nak tartotta. [[Abafi Lajos]] mindkét elméletből elfogadott egyes elemeket: szerinte nem elküldött levelekről van szó, de nem is egyfolytában készültek, és azt a következtetést vonja le, hogy a mű a szerző [[napló (irodalmi műfaj)|naplója]], amelyet Rákóczi megbízásából hivatalos naplóként vezetett. [[Gyulai Pál (irodalomtörténész)|Gyulai Pál]] a kézirat jellegzetességei alapján azt állította, hogy három időszakban keletkezett irodalmi mű. [[Császár Elemér (irodalomtörténész)|Császár Elemér]] 1895-ben szintézist készítve az addigi elméletekről arra a következtetésre jutott, hogy „Mikes Törökországi levelei oly irodalmi munka, melyen Mikes hosszú időn, éveken, évtizedeken keresztül dolgozott. Nem egyszerre készült, nem is három részben, nem leveleknek kell tekintenünk, még kevésbé naplónak, hanem annak, a mi, önálló műbecscsel bíró munkának.”{{refhely|Császár 1895|: II. rész 426. o.}} [[Hopp Lajos]] kutatásai szerint Mikes 1717 és 1758 között írta a leveleket, és akkor hagyta abba, amikor engedélyt kapott arra, hogy valódi levelet írjon erdélyi rokonainak. A 20. századi magyar [[kánon (művészet)|irodalmi kánon]]t megtestesítő [[A magyar irodalom története (könyv)|hat kötetes irodalomtörténet]] szerint a „Leveleskönyv nem tekinthető egyetlen nagyobb szabású műalkotásnak. A levelek számának eloszlása, tartalmi tarkasága, a szünetek aránytalansága nem mutat semmiféle tervszerű elrendezésre; viszonylagos egységüket az író stílusa, eszmevilága, személyes hangja, nem pedig valamely művészi megkomponáltság biztosítja.”{{refhely|Sőtér 1964|519. o.; Bódi Katalin: A Törökországi levelek mint levélregény. In:|Tüskés 2012a| 64–74. o.}}