„Törökországi levelek” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
33. sor:
A [[Rákóczi-szabadságharc]] bukása után [[Mikes Kelemen (író)|Mikes Kelemen]] elkísérte a fejedelmet a bujdosásba: először [[Lengyelország]]ba, majd [[Franciaország]]ba, végül [[Törökország]]ba utaztak. 1720 tavaszán a török Porta a [[Márvány-tenger]] partján fekvő [[Rodostó]]t jelölte ki az emigránsok lakóhelyeként. Mikes itt élte le hátralevő életét, és itt írta műveit.
 
A ''Törökországi levelek'' keletkezését illetően a 1920. században több ellentétes elmélet született: [[Szilágyi Sándor (történész)|Szilágyi Sándor]] szerint a levelek nem egyszerre keletkeztek, és a címzett P. E. grófnő valóban létezett, [[Toldy Ferenc]] azonban tervszerű irodalmi alkotásnak, [[emlékirat]]nak tartotta. [[Abafi Lajos]] mindkét elméletből elfogadott egyes elemeket: szerinte nem elküldött levelekről van szó, de nem is egyfolytában készültek, és azt a következtetést vonja le, hogy a mű a szerző [[napló (irodalmi műfaj)|naplója]], amelyet Rákóczi megbízásából hivatalos naplóként vezetett. [[Gyulai Pál (irodalomtörténész)|Gyulai Pál]] a kézirat jellegzetességei alapján azt állította, hogy három időszakban keletkezett irodalmi mű. [[Császár Elemér (irodalomtörténész)|Császár Elemér]] 1895-ben szintézist készítve az addigi elméletekről arra a következtetésre jutott, hogy „Mikes Törökországi levelei oly irodalmi munka, melyen Mikes hosszú időn, éveken, évtizedeken keresztül dolgozott. Nem egyszerre készült, nem is három részben, nem leveleknek kell tekintenünk, még kevésbé naplónak, hanem annak, a mi, önálló műbecscsel bíró munkának.”{{refhely|Császár 1895|: II. rész 426. o.}} [[Hopp Lajos]] kutatásai szerint Mikes 1717 és 1758 között írta a leveleket, és akkor hagyta abba, amikor engedélyt kapott arra, hogy valódi levelet írjon erdélyi rokonainak. A 20. századi magyar [[kánon (művészet)|irodalmi kánon]]t megtestesítő [[A magyar irodalom története (könyv)|hat kötetes irodalomtörténet]] szerint a „Leveleskönyv nem tekinthető egyetlen nagyobb szabású műalkotásnak. A levelek számának eloszlása, tartalmi tarkasága, a szünetek aránytalansága nem mutat semmiféle tervszerű elrendezésre; viszonylagos egységüket az író stílusa, eszmevilága, személyes hangja, nem pedig valamely művészi megkomponáltság biztosítja.”{{refhely|Sőtér 1964|519. o.; Bódi Katalin: A Törökországi levelek mint levélregény. In:|Tüskés 2012a| 64–74. o.}}
 
Egy 1990-ben rendezett konferencián [[R. Várkonyi Ágnes]] azt a hipotézist állította fel, hogy a levelek felolvasás céljából íródtak, és a hallgatóság a rodostói magyarokból állt. Ezt 2007-ben [[Bene Sándor]] elfogadható magyarázatnak tartotta, ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a levelek „kommunikációs státusa, elsődleges befogadói kontextusa talán már sosem tisztázható.” {{refhely|Bene 2007|; |Tüskés 2011}}