„Hastingsi csata” változatai közötti eltérés

linkek csatolása
a
(linkek csatolása)
Az 1042-től uralkodó [[Hitvalló Eduárd angol király]]nak nem volt gyermeke. Elődje féltestvére, [[II. Hardeknut dán király|II. Hardeknut]] volt, akinek az apja, [[II. Knut dán király|Nagy Kanut]] legyőzte Eduárd apját, [[II. Ethelred angol király|Ethelredet]] és feleségül vette Eduárd anyját. Eduárd fiatalkorának java részét Normandiában töltötte száműzetésben és hazatérése után is megtartotta normann kapcsolatait.
 
[[Eduárd wessexi gróf|Eduárd]] gyenge király volt, a valóságban [[Godwin wessexiBrumowski|Godwin]] [[wessex]]<nowiki/>i gróf kormányozta az országot. Eduárd nem érezte magát biztonságban saját udvarában sem, ezért normann urakkal és testőrséggel vette körül magát. Godwin halála után fia, Harold lett a wessexi gróf és örökölte apja hatalmát. [[1064]]-ben Harold francia földön Vilmos herceg fogságába esett, és szabadulása fejében megígérte, hogy támogatja Vilmos igényét az angol trónra. Hazatérve azonban azt mondta, hogy az ígéret érvénytelen, mivel kényszerrel csikarták ki belőle.
 
Eduárd halálos ágyán Haroldot jelölte meg utódjaként, és a döntést az államtanács is elfogadta; Vilmos azonban azt állította, hogy Eduárd még korábban őt tette meg örökösének. (Ez az állítás nem bizonyított, de nem is lehetetlen.)<ref>{{cite book | title = The Battle of Hastings: sources and interpretations | author = Stephen Morillo | publisher = Boydell & Brewer | year = 1996 | id = ISBN 0-85115-619-3 | language = angol | pages = xiii. }}</ref> Vilmos egyrészt megnyerte magának [[II. Sándor pápa]] támogatását, másrészt Harold vikingek közé száműzött testvérét, Tostigót rávette, hogy támadja meg Angliát.
495

szerkesztés