„Felsőörs” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Atrajer (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Atrajer (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
32. sor:
== Geológiája ==
 
A Felsőörs területén fellelhető kőzetek nagy része a földtörténeti középkor [[triász]] időszakában képződött tengeri környezetben. Felsőörs legdélibb területein megtalálható a felső [[perm]] időszak folyóvízi üledéke, a Balatonfelvidéki [[Homokkő]] Formáció, mint a földtörténeti ókor egyetlen képviselője. A perm/triász[[perm–triász határkihalási esemény]] idején képződött üledékek rosszul feltártfeltártak a területentelepülés szűkebb környezetében, legközelebb [[Balatonalmádi]] és a [[Balatonfüred]] részét képző Arácson[[Balatonarács]]on tanulmányozható. Az erre települő Arácsi [[Márga]] formáció a Lovasi[[Lovas]]i-séd völgyét kísérő műút bevágásában vehető szemügyre. Az üledék jellegzetes kagylói a ''Claraia''-félék, melyek a tömeges fajpusztulás után létező túlélő fauna tagjai voltak. Ugyanebben a sorozatban lencseszerű halmazokban (tafocönózis) néhol kisebb tengeri csigák összesodrott vázai is megfigyelhetők. A formáció a lassan rejtő perm időszaki [[árapálysíkság]] triász eleji elöntésével kialakult enyhén lejtő tengeri rámpán jött létre. A nyílt tengertől ezt a víztömeget feltehetően turzások[[turzás]]ok választották el, az izoláció azonban nem volt teljes, amire a [[fauna]] megléte is utal.
 
Északi irányba haladva a rétegek tovább fiatalodnak. A Hidegkúti [[Dolomit]] Formáció A kőzet ún. szabkha-jellegű árapálysíkságon jött létre, ahol a lagúnák vize a tengertől elválasztva túlságosan nagy koncentrációban tartalmazott sókat ahhoz, hogy azt az élőlények elviseljék. A Miske-sziklától kissé délre olyan kőzetsorozat is megfigyelhető, ahol a sók (pl. [[kálium-kloridkloridg], [[anhidrit]]) másodlagos kioldódásával képződött üregek látszanak a kőzetben (méhsejtes szerkezet). Az ősföldrajzi és klimatikus viszonyok a mai [[Perzsa-öböléreöböl]]ére emlékeztethettek ebben a korban. A dolomitra újra nyíltabb tengerben leülepedett kőzetek települnek, ez a Csopaki[[Csopak]]i Márga Formáció. A formáció tengeri [[puhatestűek]], elvétve ammoniteszek[[ammonitesz]]ek-pl. Tirolites, gyakrabban [[kagylók]] Pl. ''Costatoria costata'' fosszíliáit tartalmazza. Ebben a Formációbanformációban viharüledékek is megfigyelhetők.
 
A soron következő Aszófői[[Aszófő]]i Dolomit és az Iszkahegyi Mészkő Formáció rétegei a Királykúti- és Malom-patak összeömlésének magasságában majdnem függőleges helyzetbe pikkelyeződtek fel a későbbi tektonika hatására. Ezek az általában jól rétegzett, részben árapálysíksági, részben lagunáris üledékek a nyílt tengeri kapcsolat ismételt elvesztését, a terület feltöltődését jelzik. Néhol férgek mászásnyomai (nyomfosszíliák) nagy mennyiségben figyelhetők meg az Iszkahegyi Mészkő Formációban (bioturbáció. Feltehetően a nyílt tengerrel való kapcsolatok javulása idején képződött ez a rétegsori változat. A bioturbált rétegek elvesztették rétegzettségüket az üledékfaló, beásódó szervezetek tevékenysége következtében. Az erre következő Megyehegyi Dolomit Formáció nem tartalmaz makrofosszíliákat, egy egységes karbonátplatformon képződött a korábbi rétegekhez hasonlóan. Általában elmondható, hogy az eddig említett kőzetek esetén a dolomitok lagúnákban és/vagy szabkhán, a mészkő formációk a nyílt tengerben jöttek létre a nagyon kiegyenlített topográfiájú egykori síkságon.
 
A középső triász időszakban a karbonátplatform a [[Tethys-óceán]] keletről nyugatra terjedő felnyílásának következtében feldarabolódott, aminek következményeként kiemelkedett és lesüllyedt blokkok mozaikja alakult ki. Felsőörs akkoriban egy lesüllyedt blokk volt. a tektonikához [[vulkanizmus]] is társult, ezek a rétegek a Forrás-hegyi védett feltárásban megtekinthetők. A távoli vulkánok[[vulkán]]ok hamuja nagy mennyiségben halmozódott fel a tengerfenéken. A viszonylag mély, jól szellőzött tengerben nagy számban éltek ammoniteszek, a tengerfenéken pedig tengeri liliomok[[tengerililiomok]] és [[pörgekarúak]] táplálkoztak. A Forrás-hegyi tanösvény ennek a kornak a kőzeteit mutatja be. A tenger mélyülése folytatódott, a Buchensteini Mészkő Formáció nem gazdag ősmaradványokban, a mélytengeri körülmények között kovaiszap rakódott le.
 
== Története ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Felsőörs