„Murány vára” változatai közötti eltérés

[[Kép:Murány vára.jpg|jobbra|bélyegkép|300px|Murány vára a [[17. század]]ban <br>"''Az ágyúgolyó is félúton leszédül'':<br>▼

''S szárnya-szegve hull le légi ösvenyérül''"]]▼

'''Murány várának''' keletkezése mondai homályában enyészik el, fénykora egy szerelmi hősköltemény, [[Széchy Mária]] és [[Wesselényi Ferenc (nádor)|Wesselényi Ferenc]] idilljének helyszíne, vége - a pusztulás. Egyike volt a legmagasabban épült közép-európai váraknak. A vár építését a hagyományok a [[Bebek család|Bebebeknek]], mások az [[Ilsva nemzetség]]nek, mások meg [[Jiskra János|Giskrának]] tulajdonítják. [[Murányalja]] község 1321-ben a vár szolgálófalujaként keletkezett. 1427-ben "''Moranalya''", 1435-ben "''Mwran''" néven említik. 1427-ben 24 adózó portája volt.▼

A várrat először egy 1271-ben kelt adománylevelében említik, mikor a várat [[V. István magyar király]] ''Gunig comesne''k adományozza. Ez azt mutatja, hogy a vár közvetlenül a [[tatárjárás]] után már állott. Legrégebbi birtokosaiul a [[13. század]]ban [[Gömör vármegye|Gömör vármegyében]] már virágzott Ilsvaiakat ismerjük. Tőlük kerülhetett több gömöri uradalommal a Bebekek kezére, akik ott 1401-ben kaptak adományokat. [[Luxemburgi Erzsébet magyar királyné]] az idegenből behivott hívének, [[Jiskra János]] zsoldosvezérnek adta, amig [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] vezére, [[Szapolyai István]] azt el nem foglalta. ▼

[[Kép:Muráň 02011021.jpg|balra|bélyegkép|Murány várának romjai 2013-ban]]▼

A vár, uradalmával együtt, 1500 körül már a Tornallyaiak kezén volt. 1549-ben királyi birtokká vált. Az örökös pénzzavarban szenvedő kincstár igyekezett túladni rajta. 1600-ban [[Rákóczi Zsigmond (1595–1620)|Rákóczi Zsigmondnak]] kínálta 40 000 forintért, majd [[Johann Rottal]] udvari tanácsos, a Titkos Tanács magyar szakértője Jakab bárónak 100 ezer forinton zálogosította el. Az [[1608]]. évi (k. e.) XIII. törvénycikk<ref>[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=3117 1608. évi (k. e.) XIII. törvénycikk]</ref> elrendelte, hogy a hatalmas murányi uradalom visszaváltását a még nem honosított Rotthaltól. Széchy Tamás 1609-ben Rottalnak lefizettte a zálogösszeget, Murányra és uradalmára királyi donációt kapott. Ettől kezdődik Murányban a Széchyek uralma és Murány fénykora. Széchy Tamásról fiára, Györgyre szállt a birtok. Neje, Homonnay Mária 1613-ban megvette azt apósától, Széchy Tamástól, György dacolt előbb [[II. Ferdinánd magyar király|II. Ferdinánd]] királlyal, majd urával, [[Bethlen Gábor]]ral. Széchy György és neje Murány várát a protestáns szellem és műveltség egyik középpontjává tették.▼

[[Kép:Murány várának romjai.jpg|jobbra|bélyegkép|Murány várának romjai 1900 körül]]▼

Széchy György 1625-ben váratlanul bekövetkezett halála után özvegye, mint hű királypárti háborítatlanul birtokában maradt a várnak, lefizetvén a kamara által újabban pótlásul követelt 22 ezer tallért, a vár és uradalma 1626. április 14-én tulajdonul ráíratott, de hitlevelet kellett adnia, mely szerint: «''Murányi várat idegen fejedelmeknek kezébe nem ejtem, névszerint pedig az erdélyi fejedelemnek, sem pedig erdélyi fejedelemhez tartozó embernek (át nem adom), sőt még testamentumomban is... Erdélyhez tartozandó embernek nem hagyom, sem adom''». Ő hiven meg is tartotta fogadását, de leánya Mária anyja halála után [[I. Rákóczi György]] pártjára állott. Az ekkor történt események szolgáltatták a tárgyat Gyöngyössy István «Mársal társalkodó murányi Venus»-ához s Tompa meg Petőfi «Széchy Mária» címü remek költeményeikhez.▼

Az 1630-as években három Széchy lány örökölte a murányi várat: Éva, Kata és Mária. A várat Széchy Mária és két lánytestvérének férjei birtokolták. [[Széchy Mária|Széchy Máriát]] özvegyként másodszor rozsályi Kun István köznemes, szatmári főispán vette feleségül 1634-ben, akitől 1637-ben – harcias előzmények után – elvált. 1644-ben tűnt fel a magyar történelemben [[Wesselényi Ferenc (nádor)|Wesselényi Ferenc]] - aki később az [[I. Lipót magyar király|I. Lipót császár]] elleni [[Wesselényi-összeesküvés|főnemesi összeesküvés]] egyik szervezője lett. Wesselényi ebben az időben még egyszerű végvári vitéz volt és első házassága révén császárhű várkapitányként katonáskodott [[Fülek]]en. Amikor 1644. nyarán [[I. Rákóczi György]] csapatai visszavonultak az előző évben elfoglalt felvidéki területekről, Wesselényi is visszatért Fülekre. Szemet vetett a Rákóczihoz hű Murány várára. Wesselényi ekkor összefogott Széchy Máriával és együttesen, csellel túljártak Mária sógorainak eszén, és a várat a Habsburgok kezére játszották egyetlen puskalövés nélkül. Ennek révén Mária egyedüli vártulajdonos lett, Wesselényi pedig kettejük házassága után gróf és felső-magyarországi főkapitány.<ref>[http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/hazassaghalmozok_elokelo_nok_hazassagai_a_kora_ujkori_magyarorszagon/ Házassághalmozók. Előkelő nők házasságai a kora újkori Magyarországon], rubicon.hu</ref> A királyi hadvezér, [[Wesselényi Ferenc (nádor)|Wesselényi Ferenc]] a várral együtt a szép úrnő [[Széchy Mária]] szivét is megnyerte és a vár 1645-ben királyi megerősítéssel a kezükön maradt.<ref>[https://books.google.hu/books?id=kwdjAgAAQBAJ&pg=PT333&lpg=PT333&dq=1630+sz%C3%A9chy+m%C3%A1ria&source=bl&ots=wx0TfKhBmX&sig=hhCJcvpNhuhLKvNohHPs_ev0y1g&hl=hu&sa=X&ei=ZemqVNrXN4T_UpnTgqAL&ved=0CEwQ6AEwCA#v=onepage&q=1630%20sz%C3%A9chy%20m%C3%A1ria&f=false Pivárcsi István: Híres magyar asszonyok kalandjai]</ref> ▼

[[Kép:Thomas Ender Ruine der Burg Muran in der Slowakei.jpg|balra|bélyegkép|Thomas Ender: Murányi romok]]▼

[[Kép:Széchy Mária emléktáblája a Murányi várban.png|jobbra|bélyegkép|Széchy Mária címerköve a Murányi várban]]▼

[[Kép:Murány vára levelezőlapon.jpg|jobbra|bélyegkép|Murány várának romjai és a turistaház levelezőlapon 1920 körül]]▼