Wikipédia

„Teotihuacan” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
KasparBot (vitalap | szerkesztései)
13 719 szerkesztés
embed {{Nemzetközi katalógusok}} with Wikidata information
Gszikszay (vitalap | szerkesztései)
1 szerkesztés
a néhány vessző rossz helyen volt, a Nap-piramisnál hossz volt megadva 63m,ami értelmetlen a 222x225m alapterület fényében, így az nyilván magasság lehet csak
25. sor:
Virágzása tetőpontján, az első ezredév első felében Teotihuacan volt a Kolumbuszt megelőző idők legnagyobb városa Közép-Amerikában. Az archeológiai terület (melyet ma San Juán Teotihuacán–nak hívnak és Mexikóváros törvényhatósága alatt áll), körülbelül 40&nbsp;km-re van északkeleti irányban Mexikóvárostól. 150 és 450 között a város területe több mint 30&nbsp;km² volt, a lakosság száma 150&nbsp;000 és 250&nbsp;000 között mozgott.<ref>Malmström (1978, p.105) 50&nbsp;000 és 200&nbsp;000 közöttire becsüli a lakók számát. Coe ''et al.'' (1986) szerint „125&nbsp;000 és 250&nbsp;000 között lehet”.</ref> A legkorábbi építkezések Teotihuacanban időszámításunk előtt 200-ra tehetőek. Legnagyobb piramisukat, a Nap-piramist, 100 körül fejezték be. Ez a piramis a második legnagyobb az Újvilágban (az első a [[San Andrés Cholula (település)|San Andrés Cholula]] nevű városban található). A városállam befolyása [[Guatemala|Guatemaláig]] terjedt. Különböző maja feliratokból a régészek kihámozták, hogy a városi nemesség tagjai [[Honduras]]ig is eljutottak. Érdekes módon, a városnak nem voltak látható katonai erődítményei; újabb felfedezések azonban arra utalnak, hogy harcászati szempontból nem volt nagy különbség Teotihuacan és más, későbbi civilizációk – mint például a toltékek és az aztékok – között.<ref>{{cite web|url=http://ngm.nationalgeographic.com/ngm/0610/feature5/index.html|title=Mexico's Pyramid of Death|publisher=[[National Geographic]]|year=2006|accessdate=2008-02-26}}</ref>
 
A város alaprajza egy négyzetes háló, amely a központi, északkelet irányú, több mint egy kilométer hosszú főút, a „Holtak útja” köré szerveződött. Elnevezése az aztékoktól ered, akik azt hitték, hogy az utat szegélyező kisebb, lapos emelvények sírokat takarnak, azonban a régészek szerint ezek az építmények pusztán szertartási célokat szolgáltak. Az út a Hold-piramisnál végződik, kétoldalt templomok romjai sorakoznak. A Nap-piramis 63&nbsp;m hosszúmagas, alapja 222×225&nbsp;m-es. A Hold-piramis valamivel kisebb, de arányaiban szebb. A piramisokat sötétpiros színre festették. A széles főutcát az úgynevezett Fellegvár zárja le, a Tollas Kígyó ([[Quetzalcoatl]]) romos állapotban lévő templomával.
Az eredetileg templomokkal körülvett teret a spanyolok nevezték el Fellegvárnak, abban a hitben, hogy valaha erődítmény volt – valójában ez volt a város vallásos és politikai életének központja.
(Lásd még: [[Mexikó turizmusa]])
41. sor:
== Vallás ==
[[Fájl:MW-Teotihuacan8.jpg|thumb|right|262px|Szertartást szolgáló emelvény a „Holtak útján”]]
Teotihuacan vallása hasonló volt a többi közép-amerikai valláshoz. Ugyanazokat az isteneket imádták: a Tollas Kígyót (az aztékok [[Quetzalcoatl]]ját), és az Esőistent (az aztékok [[Tlaloc]]-ját.)<ref>Coe (1994), p. 101.</ref> Teotihuacan fontos vallásos központ lévén, a papok kasztja itt is nagy politikai hatalommal bírt, mint minden korabeli, közép-amerikai társadalomban. Az ember- és állatáldozatot is kultiválták, ahogy azt az ásatások kimutatták. Az áldozatok többnyire az ellenség soraiból mint foglyok kerültek ki a háborúskodás folyamán. Hitük szerint a foglyok rituális feláldozása elősegítette városuk előmenetelét és általános jólétét.<ref>Coe (1994), p. 98.</ref> A feláldozás módjai közé tartozott a lefejezés, a szív kimetszése, a fejbeverés, és az elevenen való eltemetés. Szentnek vélt állataikat, és azokat, melyeknek katonai erőt tulajdonítottak, ketrecekbe helyezve szintén élve temették el. Ezek rendszerint jaguárok vagy pumák, farkasok, sasok, sólymok, baglyok és mérgeskígyók voltak. {{-}}
== Teotihuacan felbomlása ==
[[Fájl:Great Goddess of Teotihuacan (T Aleto).jpg|left|thumb|262px|Teotihuacan egyik fő istennője. Falfestmény]]
A városban talált leégett helyek miatt a régészek először azt a következtést vonták le, hogy [[Toltec]] betolakodók támadták meg Teotihuacant a 6.század körül; ma már úgy gondolják, a pusztítás az uralkodó osztály elleni felkelés eredménye volt. Ezt az elméletet támasztja alá a lakosság számának csökkenése is. Az 535-536 közötti nagy szárazság sem segített a dolgok állásán: a romok alatt talált csontvázak vizsgálata kimutatta, hogy a lakosság hiányos táplálkozásban szenvedett. Következésképpen levonható, hogy a külső ellenséggel folytatott harcok, a növekvő belső nyugtalanság, és a szárazság okozta táplálékhiány, mind hozzájárulhatott a város hanyatlásához.<ref>Kaufman (2001, p.4)</ref> Más, aránylag közeli központok, mint [[San Andrés Cholula (település)|Cholula]], [[Xochicalco]], és [[Cacaxtla]] népei szintén összefoghattak Teotihuacan ellen, hogy visszafogják a törzs hatalmát.
A város elüresedése után különböző népcsoportok telepedtek le falai között. Az aztékok idején Teotihuacan zarándokhellyé vált. A romváros ma Mexikóban egyike a leglátogatottabb archeológiai helyeknek. {{-}}
== Ásatások ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Teotihuacan”