„Klónozás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
19. sor:
== Klónozás típusai ==
=== Természetes klónozás ===
33 ⟶ 31 sor:
# '''Teljes organizmus klónozása'''. A teljes organizmus létrehozásának két alapvető módszere az ún. nukleáris transzfer (maganyag-átviteli) és az embrióosztási (embriófelezési) technológia. A következőkben ezek részletesebb leírása következik.
==== 1. Molekuláris klónozás ====
Ebben az esetben egy molekula szaporításáról van szó. Ilyen például az ún. DNS polimeráz láncreakció, amikor DNS-molekulákat a vizsgálatokhoz szükséges mennyiségre szaporítják fel, de ez a lényegi eleme a kísérleti fázisban lévő génterápiás eljárásoknak is. A génterápia során egy vektor (hordozó) segítségével - ami lehet egy molekula vagy egy vírus - juttatnak be DNS-szakaszokat (géneket) a célsejtekbe, ahol azok beépülnek a sejt genetikai állományába, s ott kifejeződhetnek (vagyis megindul róluk a fehérjék átírása).
Ebben az esetben egyetlen molekula szaporításáról van szó Ilyen például a DNS polimeráz láncreakció, amikor a DNS molekulákat a vizsgálathoz szükséges mennyiségre szaporítják fel, de ez a lényegi eleme a kísérleti fázisban lévő génterápiás eljárásoknak is. A génterápia során egy hordozó segítségével, ami lehet egy molekula vagy egy vírus, juttatnak be DNS szakaszokat (géneket) a célsejtekbe, ahol azok beépülnek a sejt genetikai állományába, s ott kifejeződhetnek.(vagyis megindul róluk a fehérjék átírása).
'''2. Sejtklónozás'''
==== Nukleáris transzfer ====▼
Sejtek tenyésztése laboratóriumi körülmények között (sejtkultúrák). Genetikai szempontból az előállított sejtvonal összes sejtje megegyezik a kiindulási sejttel.
'''3. Teljes (többsejtű) organizmus klónozása'''
Egy teljes szervezet létrehozásának két alapvető módja a nukleáris transzfer (maganyag-átviteli) és az embrióosztási (embriófelezési) technológia.
1. Egy petesejtet megfosztanak saját sejtmagjától, ezáltal eltávolítják belőle a genetikai állományt, vagyis a DNS-molekulákat.
53 ⟶ 59 sor:
Egy petesejtet megfosztanak saját sejtmagjától, ezáltal eltávolítják belőle a genetikai állományt, vagyis a DNS molekulákat. Ezt követően egy már differenciálódott testi sejtből kiveszik a sejtmagot. Majd a testi sejt sejtmagját a magjától megfosztott petesejtbe ültetik be. Az eljárás során (ma még nem teljesen ismert módon) a testi sejt magjának genetikai órája „lenullázódik”. Ez azt jelenti, hogy a DNS állomány korábbi szelektív működése megszűnik, s elölről indulhat egy teljes organizmus fejlődése. A korábbi szelektív működésen azt kell érteni, hogy a DNS állomány egykori tulajdonosa (testi sejt) működése során csak azokat a géneket használta fel, amelyek feladatának ellátásához kellettek, holott genetikai állománya
az egész szervezet „tervrajzát” tartalmazza. Ez a testi sejt tehát már „szakosodott” volt egy feladatra, szakkifejezéssel egy differenciált sejtről volt szó. A petesejt sejtplazmájának környezetében azonban elvesztette ezt az elkötelezettségét. Ezután a DNS állománnyal ily módon ellátott petesejtet egy nőstény állat méhébe ültetik, amely aztán szerencsés esetben természetes módon kihordja és megszüli az ebből fejlődő magzatot.
A jó tulajdonságú tenyészállatoknál (pl.: szarvasmarhák) már rutinszerűen használt
71 ⟶ 78 sor:
lefolyású terhesség és szülés következhet.
== Emberi
Az emberi genom (vagyis a petesejt és a hímivarsejt teljes genetikai tartalma) úgy tekinthető, mint egy 23 kötetes könyv. Mindegyik kötet egy kromoszómát képvisel abból a 23 párból, amely minden emberi, testi sejtben megvan. Egy átlagos kötetnek kb.: 2000 teljes oldala van, egy oldal minden gén számára. A gének kisebb fejezetekként jelennek meg, a fejezetek a kromoszómán egymás után következő, (többnyire együtt is működő) gének leírásait tartalmazzák. A teljes „kötetsorozat” , amelyet a szülő a gyerekére örökít, olyan részleteket tartalmaz, amelyek a nagyszülők köteteinek véletlenszerű kombinációiból állnak. Egy adott kötet, amely továbbadódik, részleteket tartalmazhat az egyik szülőtől és a másiktól is, keverten, ugyanis a lapok a kötetek között is kicserélődhetnek a rekombináció következtében.
== A klónozás jövője ==
Már a 30-as évektől próbálkoztak a kutatók mesterséges ikrek előállításával, amelyeket maghasítással akartak létrehozni. Azonban az első igazi áttörést az 1996-ban mesterségesen előállított juh, Dolly jelentette. Innentől mondhatjuk azt, hogy a klónozás valóban kivitelezhető magasabb szerveződési szinten is. A klónozás nagyon ígéretesnek látszik az egyes betegségek gyógyításánál, néhány betegség esetén pedig pillanatnyilag ez tűnik az egyetlen lehetséges útnak. Vélhetően a saját sejtek klónozásával egyszer majd olyan szöveteket, szerveket lehet létrehozni, amelyeket a klónozás donorjába visszaültetve, egyáltalán nem váltanak ki immunreakciót, amelyeket az immunrendszer teljesen saját szövetként szervként ismer el. Úgy tűnik, hogy ehhez a legreménykeltőbb út a sejttenyészeteken keresztül vezet. Ezt támasztja alá az is, hogy a Szöuli Nemzetközi Egyetem kutatói friss petesejt és ugyanazon donor testi sejtjének egyesítésével eljutottak a donor őssejt vonalához. Ebből az őssejtből 3-féle sejttípus fejlődött ki. Amikor ezekből egerekbe ültettek be sejteket, izom-, porc-, és csontsejtek jöttek létre belőlük.
== További Információ ==
| |||