„Szolnok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam 188.143.92.52 (vita) szerkesztését (oldid: 17259416)Rossz vicc volt |
|||
106. sor:
=== A bronzkortól a késő vaskorig ===
A [[bronzkor]] idején új népcsoportok érkeztek a Kárpát-medencébe. A Szolnokhoz közeli [[Tószeg]] határában álló Kucorgó-halom vagy tell {{koord |47|06|01.36|N|20|08|21.79|E }} helyén egy kiterjedt település állt, a házak anyagából vastag vályogrétegek halmozódtak fel. Az ekkori emberek lovat, disznót, juhot és szarvasmarhát tartottak és kagylót gyűjtögettek a folyóból. A leletek között
A rómaiak nem tudtak katonai állásokat kialakítani az Alföld területén, ezért [[honfoglalás]] előtt [[szkíták]], [[kelták]], [[szarmaták]] éltek a területen. A leletek alapján a vaseszközök megmunkálását és azok használatát illetve a fazekas mesterséget, valamint a korongozást a szkíták honosították meg Szolnok környékén.
112. sor:
Szolnokon és közvetlen környezetében számos szkíta kori lelőhelyet találtak. Ilyen volt például a Zagyva-gát építésekor fellelt településmaradvány, ahol edénytöredéket, Szandaszőlősön pedig egy bögrét leltek.
A szkítákat a kelták követték. A kelták fegyverzetéből vaskardok és pajzsok köldökdíszei, valamint lószerszámok vas
Ezt követően az iráni eredetű szarmaták telepedtek le a város környékén. A szarmata népesség esetenként háborúban, máskor kereskedelmi kapcsolatban állt a Római Birodalommal. A leletanyagban nem ritka a római pénz, fegyver, ékszer és kerámia. A katonai repülőtér bővítésekor (1952-ben) 223 szarmata és gepida sírt tártak fel. Innen rendkívül gazdag leletanyag került elő: aranyozott és díszes fibulák, vasfegyverek, csontfésűk, övkapcsok és edények. A szarmaták után germán ajkú népek vették birtokukba az Alföldet.
=== A népvándorlás kora ===
| |||