„Őszirózsás forradalom” változatai közötti eltérés

{{idézet 2|''Károlyi Mihály abból a célból, hogy Magyarország különválását Ausztriától tüntetően kidomborítsa, a hatalom átvétele után magyar részről külön fegyverszünet megkötését kívánta, noha Felső-Olaszországban már a monarchia összes csapatára nézve aláírták a fegyverszünetet, s ez méghozzá Magyarország területi épségét nem érintette. Károlyinak ez a lépése végzetes lett számunkra''|Horthy Miklós Emlékirataim, Európa Könyvkiadó - História folyóirat közös kiadása, Budapest, 1990}}

 

 

[[november 2.|November 2-án]] a budapesti helyőrség tisztjei a parlament előtt esküt tettek az új kormányra. [[november 13.|November 13-án]] [[IV. Károly magyar király|IV. Károly király]] [[eckartsaui nyilatkozat]]ával lemondott a [[trón]]ról, és eleve elismerte az ország új [[államforma|államformájáról]] születendő döntést. [[november 16.|November 16-án]] kikiáltották az (első) ''Magyar Népköztársaság''ot, ami ekkor még nem „[[szocializmus|szocialista]] [[köztársaság]]ot” jelentett, hanem csupán a „nép” előtaggal kívánták nyomatékosítani az új berendezkedés és az addigi „úri” Magyarország közti különbséget. Emiatt az [[1918]]. [[november 16.|november 16]]-tól [[1919]]. [[március 21.|március 21-éig]] tartó időszakot [[Első magyar köztársaság]] néven szokás számon tartani a magyar történelemben. (Korabeli fényképek tanúsága szerint egyes transzparenseken a „Magyar Köztársaság” felirat is szerepelt.) A (Nép)Köztársaság elnöki székét Károlyi foglalhatta el.