|
| más név = Marcali plébániatemplom
| kép = Jászapáti katolikus templom.jpg
| képaláírás = A Marcalimarcali plébániatemplom
| becenév =
| korábbi nevek =
| cím = [[JászapátiMarcali]]
| építés éve = [[13911455]]–[[18331929]]
| rekonstrukciók évei =
| lebontás éve =
| lebontás oka =
| stílus = [[KlasszicizmusGótika|Klasszicistagótikus]], [[barokk]]
| felhasznált anyagok = kő, [[márvány]], [[vörösréz]]
| védettség = [[Műemlékműemlék]]
| felhasználási terület = [[templom]]
| tulajdonos = [[EgriKaposvári érsekségegyházmegye|Kaposvári püspökség]]
| magassága = 3425
| hosszúsága = 6230
| emeletek száma =
| liftek száma =
== Története ==
1455-ben Szent Ányos püspök tiszteletére építettek templomot. Marcali közelségében pálos remeteség is létezett. A török hódoltság után 1722-ben szervezték újjá a plébániát. Az anyakönyvezés 1724-től kezdve létezik. A templomot 1730 körül újjáépítették. Szentélyét 1897-1898-ban átépítették, majd 1910-ben kibővítették. A torony 1929-ben kapott betonsisakot. A templom egyhajós, hajójával azonos szélességű, trapézzáródású szentéllyel. Főhomlokzat előtt háromszintes torony falazott, tagolt sisakkal. A déli homlokzaton kétszintes lépcsős gótikus támpillérek, falazott gótikus bejárat. Szentélye a hajónál magasabb, homlokzata lizénákkal - a fal síkjából alig kiemelkedő díszítő jellegű pillérszerű sáv - tagolt, déli oldalán kegyúri oratórium, északi oldalán sekrestye. A hajóban három szélesebb és három keskenyebb szakaszos fiókos dongaboltozat. Szentélyében két csehboltozat és hevederekkel tagolt félkupola. A sekrestye és előtér csehboltozatos. Hajóban háromnyílásos fiókos dongával alátámasztott karzat. Bejárati kapuszárnyak barokk stílusúak.
Azon a téren, melyen jelenleg számos átalakítás után a mai nagy kéttornyú templom áll, már közel 700 évvel ezelőtt is a Boldogságos [[Szűz Mária]] tiszteletére épített szentély állt. Egy határjárási okmány 1391-ben így emlékezik meg róla: „Szűz Mária tiszteletére épült kőegyház Apáthin”. Ha apátsági templom volt egykor, akkor eredete még előbbre vezethető vissza, de ha a jászkunok építették, akkor valószínűleg a XIII. század végén vagy a XIV. század elején épült.
A templom mérete: torony alatti előcsarnok 3X4 méter. Hajó 27X8 méter. A hajó torony felőli szélesebb boltszakaszai 5 és fél méteresek; a szentély felőli keskenyebbeké 3 és fél méteresek. A templom férőhelye kb.: 1700 fő. A XVIII. Századi órapárkányos torony 25 méter magas. Két harangja közül a nagyobbik 500 kilogrammot nyom. Felirata szerint: „öntetett Pest városában 1836. Eszt. Öntötte Eberhard Henrik” Széchényi Pál gróf és a hívek költségén. A kisebbik harang 100 kilogrammos. Felirata: „Magyarok Nagyasszonya könyörögj érettünk”. Készült 1925-ben.
A főoltár jelzése: Dittenberger Bécsből való műérték. Az ,,Angyali üdvözlet-et ábrázolja. Festője: Hans Gustáv Dittenberger. Németország Baden fejedelemségében született 1794-ben és Moszkvában halt meg 1879-ben. Heidelbergben végezte iskoláit. 1831-ben. 1836-1850 között Bécsben lakott. Az 1860-as években Moszkvába költözik. Itt telepedik le és majd itt is hal meg.
A mai templom tornyok körüli oldalrésze még az ősrégi templomból való, mert ezt sohasem bontották el, csak hozzátoldtak két ízben az eredeti templom falához. [[1493]]-ban a vitézségéről híres Horvát Lukács apátiszállási kapitány a templom keleti sarkára egy hatalmas tornyot építtetett, melynek alapzata 10 méter magasságig ma is áll. Az újabb magasítás észrevehető, mert a régi legnagyobb része kőből, az újabb pedig téglából van rakva; ezenkívül a réginek sarkai egyszerű hegyes csúcsban végződnek, míg az újabb részek már félköralakra tompított ívekkel rendelkeznek. A keleti torony régi mivoltát minden kétséget kizárva bizonyítja az a felírás, mely a torony egyik támoszlopába illesztett faragott kövön ma is olvasható:
Dittenberger által készített oltárképet 1933-ban Medek Gyula festőművész restaurálta. Szintén ő hozta rendbe a hajó északi falán - közel a kórushoz - függő másik képet is, melynek alkotója Jakobey Károly. Az 1873-ból származó olajfestmény a Rózsafüzér királynőjét ábrázolja.
+HOC OPVS FECIT FIERI LVCAS HORVAT CAPITANEVS DE APTI SALIASA AD HONREM NATIVITATIS BEATE MARIÆ VIRGINIS 1493
Ez magyarul így hangzik: Ezen épületet Horvát Lukács apátiszállási kapitány létesítette Szűz Mária születésének tiszteletére. A XIV. század végén építették a tornyot, melyben határozott gótikus stílusra vallanak a faragott kőből készült támoszlopok és az azok egyikén lévő talpkőfaragvány.
A török hódoltság után a templom is és a torony is rendkívül romos állapotban volt. A törökök kiűzése utáni első plébános Várasszói Mátyás [[latin]]ul írt jegyzeteiben a torony és a templom kijavításáról is olvashatunk: „Turres duae restauratae sunt per Incolas Apathienses Anno cum expositione ducentorum viginti quinque florenorum ungarecalium.” Ami magyarra fordítva ezt jelenti: „A két torony megújíttatott a jászapáti lakosok által, 225 magyar forint költséggel.” Azt, hogy hol állott az itt említett második torony, nem tudjuk, mert a jelenlegi nyugati torony később épült.
A régi templom hossza 16,8 méter, szélessége 13,3 méter, az írások mint díszes templomot említik. 1743-ban a templom már szűknek bizonyult, ezért szükségessé vált egy újabb templom építése, illetve a már meglévő kibővítése. 1744. március 5-én kötötték meg a szerződést [[Braun Sebestyén]] építőmesterrel. A templomot hosszabbították, hossza 37,6 méter lett, a szélessége maradt 13,3 méter. A hajóhoz szentélyt is építettek. A templom előfalát lebontották és 1,1 méterrel az egész homlokzatot előbbre építették. Ekkor készítették a két oszlopon és falakon nyugvó kórust. A bővítés [[1743]]-tól [[1759]]-ig tartott. [[1746]]-ban kezdték el a nyugati torony építését, de a másiknál valamivel kisebbre. Később tették egyenlő magasságúvá a másik toronnyal. 1759. [[június 24]]-én gróf [[Barkóczy Ferenc]] egri püspök szentelte fel a templomot a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére. Ugyanakkor a következő napon, 1775 hívőt részesített a bérmálás szentségében és az új harangokat is megáldotta.
A templomszentelés tényét csiszolt márványba vésették és ez az emléktáblát a templom bejáratánál jobbra, a falba illesztették. Ezen a táblán a következő felirat volt: „Anno 1759 die 24-a Mensis Junii Ego Franciscus Episcopus Comes Barkóczy Consecravi Ecclesiam hanc et Altare maius in honorem Dei onmipotencis et Memoriam B. Mariæ Virginis Nate ac Reliquvias SS. Martyrum Urbani et Faustini in eo inclusi et singulis Christi secratianis huius modi ipsam Visitantibus in perpetum 40 dies de vera Indulgantia in forma Ecclesiæ consveta concessi”. Ami magyarul a következő: „Én gróf Barkóczy Ferenc püspök 1759. év június 24. napján felszenteltem e templomot és a nagyobb oltárt a Mindenható Isten tiszteletére, a Boldogságos Szűz Mária születésének emlékére, s abban [[Szent Urbán]] és Fausztin vértanúk ereklyéit zártam minden keresztény hívőnek, kik e templomot látogatják, ma egyévi, s ezen felszentelési évforduló napján, pedig örökre 40 napi, az Anyaszentegyház szokása szerinti valódi búcsút engedélyeztem.”
Amikor Kálmán János egykori apáti, ekkor már gyöngyösi plébános elhelyezte az alapkövet, szónoklatában ezt mondta: „Sosem fogják azt a jászapátiak megérni, hogy ez a templom megteljen.” A század elején megcáfolódott ez a mondás. Az 1800-as években már kicsi volt ez a templom a folyton növekvő lakosság befogadására. Ezért 1805-ben készíttettek is tervrajzot [[Rabl Károly]] gyöngyösi, valamint más egri és pesti építészekkel. Az egyháztanács a Rabl által készített hatalmas kereszt alakú tervet fogadta el.
Az alapkövet [[1825]]. [[május 16]]-án [[Madarassy Ferenc]] segédpüspök tette le. A szentélyt lebontották, építettek egy hatalmas kereszthajót és egy másik szentélyt. A régi templomrész is változásokon ment keresztül. A falakat mindenütt 3 méterrel feljebb emelték. A régi templom alatt sírbolt is volt, amelynek lejárata a mostani főoltár mögött van, de ezt 1825-ben feltöltötték. A szentély mindkét oldalához egy-egy tágas sekrestye lett építve. Az egyiket raktárként, a másikat sekrestyeként használták, melyben az a tölgyfából készült ruhásszekrény lett elhelyezve, mely ma is a sekrestye tartozéka. A raktárként használt sekrestyét az 1970-es években hittanteremmé alakították.
A templomban összesen 3 darab kétszárnyú ajtó van. Egyik a főajtó, ez középen a homlokzatnál található és még a régi templomból való. Az ajtón a következő felirat áll: Anno 1754. Ennél az ajtónál szépen faragott kétoldali oszlopkő felül egy faragott kőlapot tart, melyen a következő felirat olvasható:
„Virgo Deipara Nata Regina TVa Pia Benignitate TVere Iaszapatienses A Peste Fame et Bello QVi OpVs Hoc Tibi VoVebVnt”
Ami magyarul így hangzik:
„Istennek Szűz Anyja,
született királyné, a te ájtatos kegyességed által védd meg a döghaláltól, éhségtől és háborútól a jászapátiakat, kik ez egyházat Neked ajánlják.”
A felirat két oldalán két kőből faragott dőlt helyzetben lévő gyermekalak látható, közöttük korona, Jászapáti város [[1750]]. évi címere felett. E címer három részre osztott mezőből áll, felülről balra egy szőlőfürt, jobbra a másik felső mezőben a jászkürt, az alsó mezőben egy vitéz, mely kivont kardot tart kezében. Ez a főbejárat a templom nagyságához képest elég kicsi, mely szembetűnő, mert a templom impozánsan magas.
1833-ban a régi torony életveszélyes állapotba került, ezért, hogy megerősítsék, a templom homlokzatát 7,5 méterrel magasabbra emelték, lent pedig támoszlopokkal erősítették.
Amikor a templom elkészült, ideiglenesen [[Szent Ferenc]] képe volt a főoltárkép. [[Pyrker László]] érsek [[Bécs]]ben rendelte meg a mostani nagyméretű Szűz Mária születését ábrázoló képet, amire a város 400 Ft-ot ajánlott fel. Ez az összeg természetesen nem fedezte a költséget, de adakozásból összejött az összköltség, amit pontosan nem ismerünk. A főoltárképet [[Josef Danhauser]] festette [[1832]]-ben. Templomunkban van még 4 ún. kis oltárkép is elhelyezve. A jobb oldalin [[Szent Anna]] látható, ahogy kislányát, Máriát egy könyvből tanítja. Ezt [[Sajósy Alajos]] egri festőművész készítette [[1866]]-ban. A bal oldali kis oltárkép a Fájdalmas Szűzanyát ábrázolja, amint a [[Golgota]] alatt kesereg. [[Than Mór]] festette [[1863]]-ban. A hajóban is van 2 oltár egymással szemben. A jobboldali [[Szent Péter]] és [[Szent Pál]] apostolokat ábrázolja, a baloldali pedig [[Szent Erzsébet]]et.
Az 1700-as évek elején Radics Márton jászapáti lakos vette és ajándékozta a legelső orgonát templomunknak, mely 7 változatú volt. [[1796]]-ban új orgonát építettek, mely szintén 7 változatú volt, és [[1807]]-ben 16 változatúvá alakították át. [[1849]]-ben Bakos Károly ceglédi orgonaépítővel ismét egy új orgonát készíttettek, mely 12 tiszta és 4 kombinált változattal volt ellátva. Az [[1746]]-ban épült kóruson ma is áll az az orgona, amelyet [[Angster József]] pécsi orgonaépítő készített [[1893]]-ban és 21 tiszta, valamint 6 kombinált változattal kíséri a hívek énekét a szentmiséken, melyből 16 változat a kétsoros manuáléhoz, öt változat pedig a pedálhoz szolgál.
[[1868]]-ban földrengések rázták meg Jászapáti városát, amik csaknem pusztulással fenyegették a templomot is. A kórus előtt lévő boltív például egészen végigrepedt. Az istentiszteleteket ezekben a hónapokban a templomkertben tartották, mindaddig, amíg a földrengések megszűntek. [[1872]]-ben Gross gyöngyösi szobafestő belülről újrafestette a renovált templomot. A falak festése jól sikerült, de a szekkó nem. A mennyezetkép szegényessége indította a város szülöttét Vágó Pált, hogy megtegye nemes ajánlatát a városnak. A hatalmas templom több mint 1000 négyzetmétert kitevő mennyezetét a század elején [[Szirmay Antal]] és [[Vágó Pál]] festette meg. Szirmai műve a szentély és a főhajó boltozata. A szekkók képeinek címe a szentély felől felsorolva: Mária megkoronázása; [[Szent István]] felajánlja az országot Szűz Máriának; A háromkirályok imádása; Hit, remény, szeretet. Vágó Pál festette ki a kereszthajó mennyezetét. A középső kép a megváltást ábrázolja, a csegelyekben a 4 evangélista szerepel. A kereszthajó két oldalsó boltmezejében virágokat hintő angyalok láthatóak. Vágó Pálnak a középső képen [[Illés Antal]] segített. A munka [[1904]] [[május]]ától [[1905]] [[augusztus]]áig tartott.
A „Megváltás” című szekkó restaurálás előtt
A szószéket Koller Antal jászapáti földbirtokos készíttette [[1836]]-ban saját költségén. Anyaga fa. Mennyezete felett aranyozott kereszt és a tízparancsolat két kőtáblája látható. Oldalán a „hegyi beszéd” és a „magvető” domborműveit készítette el a mester.
A szentek tiszteletére a főhajóban és a kereszthajóban az idők során különböző szobrok kerültek. A nyugati kereszthajóba a Jézus Szíve szobor, a keletiben pedig a Mária Szíve szobor került. A főhajóban a szószékkel szemben helyezték el [[Páduai Szent Antal]] szobrát, majd a bejárat felé haladva a lourdes-i Szűz Mária s vele szemben [[Szent József]] szobrát. Ezeken kívül megtalálhatók még a templomban a következő szobrok: Assissi Szent Ferenc, [[Lisieux-i Szent Teréz]], [[Szent Vendel]], Megkötött kezű Jézus. A [[Szent Borbála]] szobor [[1999]]-ben készült fából. [[2006]]. [[augusztus 14]]-én Szent István szobor érkezett a templomba, Hegedűs István szücsi faszobrász jóvoltából. A [[Szent Rita]] szobor a legfiatalabb, anyaga fa, [[2014]] óta díszíti templomunkat.
A szembeoltár piszkei vörösmárványból készült Dr. Nagy Lajos jászapáti származású pásztói plébános tervei alapján [[1979]]-ben. Középső betéte [[siklós]]i márvány. Asztal formájú, elől fémdísz található, hossza 2 méter, szélessége 1 méter, magassága 95 cm, egylépcsős márványdobogón áll. Az ambó szintén vörös- és fehérmárványból készült, magassága 110 cm, szélessége 1 méter, egylépcsős márványdobogón áll.
Jelenleg három harang található a templom nyugati tornyában, felirataik a következők:
1. harang: „Az 1914-18-as háborúban elesett hősök kegyelet emlékére a hívek adományozásából öntötték Seltenhofer és fiai [[Sopron]]ban [[1925]]. 4832. sz.”
2. harang: „Isten dicsőségére Szent István halálának 900-as, XXXIV. Eucharisztikus kongresszus. Öntették a jászapáti római katolikus hívek az Úrnak [[1937]]. esztendejében. Öntőmester Szlezák László harangöntő, Magyarország aranykoszorús mestere.”
3. harang, lélekharang: „[[Nepomuki Szent János]] és [[Szent Rozália]] könyörögjetek érettünk. Nepomuki Szent János és Szent Rozália tiszteletére öntették Béla fiuk emlékére, Zsidró János és neje Rozália jászjákóhalmi lakosok az [[1930]]-as [[Szent Imre]] évben.”
Az első harang súlya 1200 kg, a másodiké 300 kg, a harmadiké 100 kg. A harmadik harangot a jászjákóhalmi kapitányréti iskolából hozták Jászapátira az 1960-as évek közepén. Az első toronyóra [[1784]]-ben készült a város költségén. [[1878]]-ban új óra került a régi helyére, melyet Andrássy Mihály helybéli órásmester készített. A mostani toronyóra már árammal működik.
[[1759]]-ben vették körül a templomot egy vastag lőrésszerű nyílásokkal ellátott 2,5 méteres kőkerítéssel. A köveket [[Jászivány]] (akkoriban Hevesivány) régi templomának romjaiból szállították át. Építése [[1771]]-ig tartott. A kerítésnek 2 szép kovácsoltvas kapuja van. Az egyik a templom homlokzata előtt, a másik a szentély mögött. A templom homlokzata előtt lévő oszlopokon [[Szent Miklós]] püspök és Szent Vendel 2,2 méteres kőszobra, a templom hátsó bejáratánál [[Szent Flórián]] és egy másik szent szobra található.
A szószék fölötti díszes üvegablak, [[1909]]-ben került a helyére Farkas L. Viktória jóvoltából.
[[1956]]-ban kifestették a templom külsejét és a szekkók kivételével a belső falakat is. [[1975]]-ben lecserélték a hajó egy része felett az elkorhadt gerendázatot, [[1984]]-ben a belső falakat újrafestették. [[1985]]-86-ban a toronysisakokat újították föl. A díszkivilágítás [[1998]]-ban készült el.
A templom jelenleg is felújítás alatt van. 1999-[[2001]] között az egész templom födém és tetőszerkezetének felújítása valósult meg. [[2002]]-ben hozzákezdtek – az elkészülte óta először – a szekkók és ornamentikák restaurálásához, mellyel [[2013]]-ra végeztek. A restaurálást dr. Bóna István vezette, Vágó Pál festő dédunokája.
Közben a szentély műmárványozása, valamint a tabernákulum, a gyertyatartók, a keresztelőkút és a kereszt aranyozása is elkészült. [[2008]]-ban elkészült a sekrestye díszítőfestése, valamint vizesblokkjának kiépítése. [[2011]] és 2014 között a padok nagy részének cseréjére is sor került. Ezek készítője Cseh Gellért volt. [[2012]]. január 7-én [[Łańcut]], Jászapáti lengyel testvérvárosa jóvoltából a templomba érkezett Szent [[II. János Pál]] pápa ereklyéinek kiállítása, ez itt volt először látható [[Magyarország]]on. 2014 tavaszán a templom külső festése is megtörtént, valamint a templom körüli járda vörös téglával történő burkolása. A toronyórát is felújították, és díszkivilágítást kapott. A járólapokat is kicserélték a templom karzat felőli részén. 2014. [[augusztus 20]]-án lengyel közreműködéssel a templom Mária oltárába került Szent II. János Pál ereklyéje (hajszálai). Ez az egyetlen magyarországi ereklyéje a szent pápának. [[2015]] elején a padok szentély felőli első 5 sorába napkollektorok segítségével a fűtést is bevezették.
== Külső hivatkozások ==
* [http://jaszapatitemplomwww.marcali.plebania.hu/a-jaszapati-templomert-alapitvanyindex.php?tart=pltp A Jászapáti Templomért Alapítvány]
* [http://www.jaszapati.hu/regiweb/jaszapati.hu/varosunk/romai_katolikus_templom.html Jászapáti város honlapja]
| 