„Szerkesztő:Nemezis/allap1b” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
bővítés |
bővítés |
||
30. sor:
{{BS3|||eHST|20,033|[[Nagykapos]] megálló|}}
{{BS3|||eHST|18,449|'''[[Nagykapos]]'''|}}
{{BS3|||
{{BS3|||exGRENZE|12,750||államhatár [[Ukrajna|UA]] – [[Szlovákia|SK]]|}}
{{BS3|||exENDEe||[[Palló]] {{jegyzet|{{cite web|url=http://www.vlaky.net/upload/trate/objekty/prilohy/000731-Schema-kolajiska.jpg |title=Schema kolajiska - Maťovce |date= |accessdate=2016-03-17 |publisher=[[Železnice Slovenskej republiky|ŽSR]]}}}} |}}
36. sor:
|}
A '''Bánóc–Nagykapos-vasútvonal''' egy egyvágányú, villamosított vasútvonal [[Szlovákia|Szlovákiában]], amely [[Bánóc]]ot és [[Nagykapos]]t kapcsolja össze. A vonal jelölése '''195-ös mellékvonal'''. A [[vasúti pálya]] a [[mátyócvajkóc]]i átrakó-rendezőpályaudvarig húzódik, majd azon túl [[Ukrajna|Ukrajnában]] egy rövid
== Története ==
A vasútvonal elődje, a [[kárpátalja]]i [[Ungvár]] és a kelet-szlovákiai [[Vaján]] közötti vasútvonal [[1910]]. [[október 30.|október 30]]-án nyílt meg. A vonal hossza 25 km volt.<ref>{{cite web |url=http://zbf-team.info/textnode/node/view/admin/works/1 |title=19. számú vasúti fővonal |date=2009-08-23 |accessdate=2016-03-17}}</ref> A vasút az [[első világháború]]t követően a [[trianoni békeszerződés]] révén az újonnan megalakult [[Csehszlovákia]] birtokába került. A magyar küldöttségek azonban a vasútvonal "átadásával" elérték, hogy [[Magyarország]] megtarthassa [[Sátoraljaújhely]]et és a [[Bodrogköz]]t.<ref>{{cite journal |journal=Nyírvidék |title=A határkiigazító bizottságok érkezése |url=http://library.hungaricana.hu/hu/view/Nyirvidek_1921_10/?pg=19&layout=s |date=1921-10-05 |volume=42 |issue=225 |page=2}}</ref>
A vasútvonal legfontosabb feladata az újonnan alakult [[Csehszlovákia]] közigazgatási központjainak vasúti összeköttetése volt. A [[kárpátalja]]i [[Ungvár]] és a kelet-szlovákiai [[Vaján]] között korábban is volt már vasút, ezért ezt a szakaszt először fel kellett újítani, majd meghosszabbítani [[Bánóc]]ig. A vasútvonal építése [[1920]]. [[július 1.|július 1]]-én kezdődött, majd [[1921]]. [[október 20.|október 20]]-án helyezték üzembe. Az építkezést a csehszlovák hadsereg vasúti ezrede végezte, amelyhez felhasználták a kihasználatlan észak-déli irányú [[Legenye-Alsómihályi–Łupków-vasútvonal]] második vágányából elbontott anyagokat is. A vasútvonal villamosítása [[1990]]. [[december 29.|december 29]]-ére készült el.▼
▲
A vasútvonallal párhuzamosan épült meg 1966-ban a szélesnyomtávú [[Ungvár–Enyicke-vasútvonal]], amelyen az importált [[vasérc]]et már nem kellett átrakodni a kisebb nyomtávú vagonokra.▼
▲A vasútvonallal párhuzamosan épült meg 1966-ban a szélesnyomtávú [[Ungvár–Enyicke-vasútvonal]], amelyen az importált [[vasérc]]et már nem kellett átrakodni a kisebb nyomtávú vagonokra [[mátyócvajkóc]]nál.
== Galéria ==
|