„Svájc vasúti közlekedése” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
5. sor:
| nemzeti vasúttársaság = [[SBB-CFF-FFS]]
| infrastruktúra-kezelő = [[SBB-CFF-FFS]]
| fő üzemeltetők = Fő szócikk:[[Svájc vasúttársaságainak listája]]
| utasok száma évente = 284,6 millió<ref name=UIC>{{UIC}}</ref>
| utaskilométer évente = 15,3 milliárd<ref name=UIC />
38. sor:
Az 1530&nbsp;km-nyi keskenynyomközű vasutak noha jelentős személy- és esetenként teherszállítást bonyolítanak le, nem tekinthetők olyan cégeknek, amelyek képesek lennének kitörni a normál hálózatokra. Az 1168&nbsp;km magánkézben lévő normál nyomtávú hálózat viszont nagyon is érintett a liberalizációban. Noha az Első Vasúti Csomagot Svájc még nem ültette át a hazai jogba, a teherszállításban a diszkriminációmentes és szakszerű kapacitás elosztás megoldott. A normál nyomtávú hálózat egyik kulcspozíciója a [[BLS]] Lötschbergbahn magántársaság kezében volt. Hozzájuk tartozott a [[Bern]]–[[Milánó]] fővonal egy része, azaz a két észak–dél irányú összeköttetés egyike.
 
E helyzet megakadályozhatta volna a piaci liberalizációt, ezért az állami SBB fokozatosan átvette a BLS közforgalmi feladatait. [[2001]]-ben alapították meg a BLS Cargo AG-t, melyamely évről évre 50%-kal növelve teljesítményét. [[2003]]-ban már 1,31 millió tonna km-t teljesített, 7-ről 12%-ra növelve részesedését a vasúti árufuvarozásban. Ez az eredmény annak köszönhető, hogy vonatai immár a német és olasz határ között közlekedhetnek. A forgalom növekedésében szerepet játszott, hogy a BLS-ben a német állami [[Deutsche Bahn|DB]] AG részesedést szerzett.
 
A BLS-ről sorra választják le a teherszállítással össze nem függő funkciókat. A pályafenntartást már lényegében az SBB végzi, és a távolsági forgalom is az övé. A 2004/05-ös menetrend életbe lépésével pedig már a 248&nbsp;km-es hálózatának helyi személyszállításból is teljesen kivonult.
61. sor:
A legtöbb szakaszon kapacitásának maximumán dolgozó svájci vasutak precíz szervezőmunkával összerakott menetrendje ritkán változik jelentősen, és a vonatok vágányának száma is állandónak tekinthető. Így a rendszer alapját képző ingázók általában kiismerik magukat az óránként egy nagyobb városból induló több tucat vonat között.
 
[[2004]]. [[december 12.|december 12-étőlén]] megindult a menetrendszerinti forgalom Svájc első [[nagysebességű vasút]]vonalán [[Olten]] és [[Bern]] között, melynek kiépítési sebessége 200&nbsp;km/h – az [[ETCS]] 2-es szintű vonatbefolyásoló rendszer kezdeti hibáit hamarosan kijavították, és azóta gond nélkül üzemel. A menetidő [[Bern]] és [[Zürich]] között 69 percről 58 percre rövidül, ami a módosuló csatlakozások miatt a legtöbb vonal menetrendjét módosítja. A vonal hatása nemcsak a személyforgalomba jelentős. A hagyományos pályán felszabaduló kapacitás a növekvő teherforgalom rugalmasabb lebonyolítását teszi lehetővé.
 
=== Hely- és pótjegy váltása ===