„Svájc vasúti közlekedése” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
5. sor:
| nemzeti vasúttársaság = [[SBB-CFF-FFS]]
| infrastruktúra-kezelő = [[SBB-CFF-FFS]]
| fő üzemeltetők =
| utasok száma évente = 284,6 millió<ref name=UIC>{{UIC}}</ref>
| utaskilométer évente = 15,3 milliárd<ref name=UIC />
38. sor:
Az 1530 km-nyi keskenynyomközű vasutak noha jelentős személy- és esetenként teherszállítást bonyolítanak le, nem tekinthetők olyan cégeknek, amelyek képesek lennének kitörni a normál hálózatokra. Az 1168 km magánkézben lévő normál nyomtávú hálózat viszont nagyon is érintett a liberalizációban. Noha az Első Vasúti Csomagot Svájc még nem ültette át a hazai jogba, a teherszállításban a diszkriminációmentes és szakszerű kapacitás elosztás megoldott. A normál nyomtávú hálózat egyik kulcspozíciója a [[BLS]] Lötschbergbahn magántársaság kezében volt. Hozzájuk tartozott a [[Bern]]–[[Milánó]] fővonal egy része, azaz a két észak–dél irányú összeköttetés egyike.
E helyzet megakadályozhatta volna a piaci liberalizációt, ezért az állami SBB fokozatosan átvette a BLS közforgalmi feladatait. [[2001]]-ben alapították meg a BLS Cargo AG-t,
A BLS-ről sorra választják le a teherszállítással össze nem függő funkciókat. A pályafenntartást már lényegében az SBB végzi, és a távolsági forgalom is az övé. A 2004/05-ös menetrend életbe lépésével pedig már a 248 km-es hálózatának helyi személyszállításból is teljesen kivonult.
61. sor:
A legtöbb szakaszon kapacitásának maximumán dolgozó svájci vasutak precíz szervezőmunkával összerakott menetrendje ritkán változik jelentősen, és a vonatok vágányának száma is állandónak tekinthető. Így a rendszer alapját képző ingázók általában kiismerik magukat az óránként egy nagyobb városból induló több tucat vonat között.
[[2004]]. [[december 12.|december 12-
=== Hely- és pótjegy váltása ===
| |||