Wikipédia

„Robert Wilhelm Bunsen” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
30. sor:
| felsőoktatási munkahely2 =
| felsőoktatási beosztás2 =
| kutatóintézeti munkahely =
| kutatóintézeti beosztás =
| más munkahelyek = <!-- pl. kórház, tervezőiroda, iskola, minisztérium stb. -->
39. sor:
| akadémiai tagság = <!-- megválasztás évével -->
| hatással volt = <!-- akiknek a munkásságára hatással volt -->
| hatással voltak rá = <!-- akik hatással voltak a MUNKÁSSÁGÁRA -->
| weboldal = <!-- http:// nélkül -->
}}
 
'''Robert Wilhelm Eberhard Bunsen''' ([[1811]]. [[március 31.]] – [[1899]]. [[augusztus 16.]]) német kémikus volt, aki az [[elektromágneses sugárzás]] látható [[Színképelemzés|színképének]] vizsgálata során fölismerte a spektroszkópia több fontos törvényét. [[Gustav Robert Kirchhoff|Gustav Kirchhoff]] német vegyésszel közösen dolgozott a színképvizsgálatokon. Ők fedezték föl a [[Cézium|céziumot]] és a [[Rubídium|rubídiumot]]. Bunsen kifejlesztett néhány gázanalitikai és fotokémiai módszert. Ő tökéletesítette a róla elnevezett [[Bunsen-égő|égőt]], amelyet [[Michael Faraday]] talált fel.
 
==Élete és munkássága==
Édesapja, [[Christian Bunsen]] ([[1770]]–[[1837]]), a [[Göttingen|Göttingeni Egyetem]] főkönyvtárosa és a modern filológia professzora volt. Bunsen a göttingeniGöttingeni egyetemenEgyetemen tanult kémiát, 19 évesen doktorátust szerzett fizikából. 1830–1833 között [[Nyugat-Európa|Nyugat-Európában]] utazott.
 
Visszatérése után a göttingeniGöttingeni egyetemenEgyetemen tartott előadásokat, és elkezdte kísérleteit a fémsók oldhatóságával kapcsolatban. Mind a mai napig az általa felfedezett eljárás a leghatásosabb [[arzén]]mérgezés esetében.
 
[[1836]]-ban Bunsen [[Friedrich Wöhler]] utódja lett [[Kassel]]ben. Két év múlva a [[marburgMarburg|Marburgi Egyetemen]]i egyetemen lépett állásba. A kísérletek ugyan gyors és széles körű elismerést hoztak Bunsennek, de arzénmérgezésben majdnem meghalt. Ezen kívül az egyik szeme világát is elvesztette, amikor egy robbanástól üvegszilánk került a szemébe. [[1841]]-ben előállított egy olyan szénelektródát, amelyet a [[William Robert Grove|Grove-féle]] drága [[Platina|platinaelektróda]] helyett lehetett használni az elemekben.
 
[[1846]]-ban felállított egy máig érvényben lévő elméletet a [[gejzír]]ek működési elvéről.
 
[[1852]]-ben Bunsen a [[heidelbergHeidelber|Heidelbergi Egyetemre]]i egyetemre került. Elektrolízissel [[króm]]ot, [[magnézium]]ot, [[alumínium]]ot, [[mangán]]t, [[nátrium]]ot, [[bárium]]ot, [[kalcium]]ot és [[lítium]]ot állított elő. Tíz évig dolgozott együtt Sir [[Henry Enfield Roscoe]]-val, tanulmányozva a [[sósav]] előállítását [[hidrogén]]ből és [[klór]]ból.
 
[[1859]]-ben Bunsen megszakította a Roscoe-val való együttműködést és Gustav Kirchhoff-fal dolgozott a [[színképelemzés]] területén. Ennek során Bunsen (vagy [[Peter Desaga]] nevű asszisztense) tökéletesítette azt a speciális gázégőt, amelyet [[Michael Faraday]] talált fel, és amelyet később róla neveztek el. 78 éves korában visszavonult, és régi hobbijával, a [[geológia|geológiával]] kezdett foglalkozni.
60. sor:
==Források és további irodalom==
[[Fájl:Bunsen-Grabmal.jpg|right|thumb|Bunsen sírja Heidelbergben]]
 
* [https://books.google.com/books?id=0RwWzUysftEC&pg=PA1&dq=Bunsen+Robert&as_brr=1#PPR3,M1 ''Gasometry: Comprising the Leading Physical and Chemical Properties of Gases''] by Robert Bunsen (1857) London: Walton and Maberly (translated by Henry Roscoe)
* ''Robert Wilhelm Bunsen'', G. Lockeman, 1949.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Robert_Wilhelm_Bunsen”