„Szoftverfejlesztési módszertanok” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Trzbne (vitalap | szerkesztései)
Szoftvertechnológiai jegyzetekből összeszedett vázlatos és kezdetleges szócikk.
(Nincs különbség)

A lap 2016. április 17., 16:39-kori változata

A szoftverfejlesztési módszertanok a szoftverkrízisre adott válaszként jelentek meg. Feladatuk a programozói munka szervezettebbé, módszeresebbé tétele. A módszertanok meghatározzák, hogy a szoftver életciklus lépései és tennivalói milyen sorrendben követik egymást. A módszertanok forgatókönyvének betartásával folyamatosan nyomon követhető, hogy egy adott szoftver kifejlesztése melyik fázisnál tart.[1] [2] A szoftverfejlesztési módszertanokat nevezik még a szoftverfolyamat modelljeinek is.[3]

Típusok

Többféle osztályozás lehetséges.

Az életciklus fázisai szerint:

  • lineáris (a lépések szigorúan egymás után következnek, nincs visszalépés az előző fázisra),
  • spirális (a lépések finomodva ismétlődnek),
  • iteratív vagy inkrementális (prototípus készül, és később ezt finomítják ismétlődő lépések során át).

Dokumentáltság szerint:

  • könnyűsúlyú (lightweight) módszertan, mely kevés dokumentum készítését írja elő,
  • nehézsúlyú (heavyweight) módszertan, mely kimerítő dokumentumok készítését írja elő.

Az alapján, hogy mit helyez a modell középpontjába a módszertan:

  • adat központú,
  • folyamat központú,
  • követelmény központú,
  • használati eset központú,
  • teszt központú,
  • felhasználó központú,
  • ember központú,
  • csapat központú.

A módszertanok között megtalálhatóak a nagy, hosszú ideig tartó projektek megvalósítására valók (pl. vízesés modell, V-modell), a prototípus modellek, amelyek alkalmazása esetén a megrendelő nem csak a hosszú fejlesztési folyamat legvégén találkozik először a kifejlesztett szoftverrel, és az ezen alapuló iteratív és inkrementális módszertanok, pl. agilis szoftverfejlesztés.[4]

Lépések

A szoftver készítésének vannak ki nem kerülhető lépései, amelyek több-kevesebb súllyal minden módszertanban helyet kapnak, pl.

  • Szoftverspecifikáció: a funkciók meghatározása.
  • Tervezés
  • Implementáció (megvalósítás)
  • Tesztelés (validáció) - megfelel-e a szoftver a kívánalmaknak.
  • Üzemeltetés és karbantartás[5]

Jegyzetek

  1. dr. László, Zoltán: BME Videotórium Szoftvertechnológia ea. 4.. BME. (Hozzáférés: 2016. április 18.)
  2. dr. László, Zoltán: BME Videotórium Szoftvertechnológia ea. 5.. BME. (Hozzáférés: 2016. április 18.)
  3. Szoftverrendszerek fejlesztése. Budapest: Panem, 64-93.. o. (2007. április 27.). ISBN 978-9-635454-78-5 
  4. Jegyzet a projekt labor című tárgyhoz. Eger: Eszterházy Károly Főiskola, 26-52.. o. (2012. április 27.). Hozzáférés ideje: 2016. április 17. 
  5. Szoftverrendszerek fejlesztése. Budapest: Panem, 64-93.. o. (2007. április 27.). ISBN 978-9-635454-78-5 

Kapcsolódó szócikkek

Agilis szoftverfejlesztés, en:Software development, Scrum, SSADM, Unified Modeling Language

További információk