|
#
vízzel érintkezve acetiléngázt fejleszt. A reakció heves hőfejlődéssel jár, miközben karbidmész-iszap keletkezik. 1 kg [[karbid]]ból elméletileg 369 liter acetilén gáz fejleszthető. A gyakorlatban ez a [[karbid]] tisztaságától (szemcsenagyságától) függően 200-300 liter gáz.
Mivel a karbidgyártás a nagy energiaigénye miatt nagyon költséges, ezért ipari méretekben (hazánkban is) inkább [[metán]]ból állítják elő.
:2 CH<sub>4</sub> → C<sub>2</sub>H<sub>2</sub> + 3 H<sub>2</sub>
== Jellemzői ==
* Az acetilén rendkívül labilis, könnyen szétesik alkotóelemeire, intenzív hőfejlődés mellett. Igen érzékeny a nyomásra és a hőre. Nem mérgező, színtelen és szagtalan gáz, de légköri nyomáson [[oxigén]]nel keveredve már 160 °C-on vagy 1,5-2 bar nyomás felett, oxigén jelenléte nélkül is, környezeti hőmérsékleten hajlamos a bomlásra és robbanásra!
* Az „A” tűzveszélyességi osztályba tartozik, gyulladási hőmérséklete 335 °C, robbanási határértéke igen tág: 1,5-82 (oxigénnel 93) térfogatszázalék között mozog.
* Az acetilén 22 bar nyomáson 0 °C-on cseppfolyósodik (légköri nyomáson −83,4 °C a forráspontja), folyékony állapotában rendkívül veszélyes robbanóanyag!
* 1 kg acetilén bomlási energiája majdnem 2 kg [[trinitro-toluol]] (TNT) energiamennyiségével egyenértékű!
* Az ipari felhasználásra gyá
* Az acetilénnel történő hegesztés két módon történhet:
# gázfejlesztőből nyert gázzal
# palackban tárolt gázzal
* A gázfejlesztő készülékek két alaptípusba sorolhatók:
# a karbid adagolása a vízbe
# víz adagolása a karbidhoz
Mindkettőnek azonos a működési elve: a fejlesztett gázt többlépcsős szűrési eljárás után azonnal felhasználják.
| 