„Fort Donelson ostroma” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
82. sor:
 
===Előzetes csapatmozgás és összecsapások (Február 12–13)===
[[File:Fort Donelson Feb14.png|thumb|400px|A felek pozíciója 1862. február 14-én]]
[[File:Fort Donelson Feb14.png|thumb|400px|A felek pozíciója 1862. február 14-én]] Február 12-én az uniós katonák zöme, vagyis két hadosztálya elhagyta Fort Henry-t, ahol addig az ágyúnaszádok visszatérésére vártak. A csapatok kb. 8 kilométert haladtak a két erőd között vezető két főbb út mentén. Egy Nathan Bedford Forrest vezette lovasportya a nap hátralevő részére megakasztotta az előrenyomulást. Forrest csapatait Buckner küldte ki, és mikor megpillantották McClernand hadosztályának egy részét, tüzet nyitottak. Az összecsapás addig tartott, míg Buckner parancsa meg nem érkezett az állásokba való visszatérésre. A lovasság visszahúzódása után az uniós csapatok közelebb értek a védelmi vonalhoz és elkezdték elzárni a konföderációsok lehetséges menekülési útvonalait. Ennek folyamán McClernand került a jobbszárnyra, míg C. F. Smith a balra.{{refhely|Knight, 2011|98–102. o.|Civil War Trust|2. o.}} A USS Carondelet naszád ért fel először a folyón és harci felderítést végezve lőni kezdte az erődöt, majd visszahúzódott. Grant február 12-én érkezett a helyszínre és szállását a balszárny közelében, özv. Crispné házában ütötte fel.{{refhely|Cooling, 1999|21. o.|Gott, 2003|144–147. o.|Nevin, 1983|81. o.}}
====Az unió felvonulása====
[[File:Fort Henry eleste után egy nappal, február 7-én Grant személyes felderítésre indult Donelson Feb14alá.png|thumb|400px| A felekdéliek pozíciójasáncaitól 1862körülbelül egy mérföldre megállva szemlélte meg a helyzetet. februárA 14-én]]folyók áradtak és már elnyeléssel fenyegették Fort Henryt, így arra kellett használnia embereit, hogy megmentsék az erődben zsákmányolt felszerelést a víztől. Folyami naszádjai sem álltak egyelőre rendelkezésre, így hiába látta, hogy a déliek erősítéseket vonnak össze és állásokat építenek ki, a támadás egyelőre nem indulhatott el. Február 12-én az uniós katonák zöme, vagyis két hadosztálya elhagyta Fort Henry-t, ahol addig az ágyúnaszádok visszatérésére vártak. A csapatok kb. 8 kilométert haladtak a két erőd között vezető két főbb út mentén. Egy Nathan Bedford Forrest vezette lovasportya a nap hátralevő részére megakasztotta az előrenyomulást. Forrest csapatait Buckner küldte ki, és mikor megpillantották McClernand hadosztályának egy részét, tüzet nyitottak. Az összecsapás addig tartott, míg Buckner parancsa meg nem érkezett az állásokba való visszatérésre. A lovasság visszahúzódása után az uniós csapatok közelebb értek a védelmi vonalhoz és elkezdték elzárni a konföderációsok lehetséges menekülési útvonalait. Ennek folyamán McClernand került a jobbszárnyra, míg C. F. Smith a balra.{{refhely|Knight, 2011|98–102. o.|Civil War Trust|2. o.}} A USS Carondelet naszád ért fel először a folyón és harci felderítést végezve lőni kezdte az erődöt, majd visszahúzódott. Grant február 12-én érkezett a helyszínre és szállását a balszárny közelében, özv. Crispné házában ütötte fel.{{refhely|Cooling, 1999|21. o.|Gott, 2003|144–147. o.|Nevin, 1983|81. o.}}
 
====A konföderációs erősítések érkezése====
<!--- Feb6: Buckner, feb. 7: Bushrod Johnson, feb. 9: Pillow megjön Clarksville-ből, feb. 10: Buckner visszaér Russelville-ből, feb. 13: Floyd. --->Február 9-én a frissen megérkezett Gideon Pillow vette át az erőd parancsnokságát és olyannyira elszánt volt, tisztjeinek tartott beszédében a Gondviselés segítségével nem csak az ellenség elűzését, de Fort Henry visszavételét tűzte ki célnak.{{azonos|SF2}} Floyd azonban jóval szkeptikusabb volt a lehetőségeket illetően és nem akart Fort Donelsonban csapdába esni, mivel Johnston a saját belátására bízta, hogy mit tegyen Donelsonnal. Február 11-én a Russelville-ből előző nap az erődbe érkezett Buckner Floydtól jövő parancsot továbbított Pillow-nak, hogy mindkettőjük csapatai az erődön kívül a folyótól délre, Cumberland City közelében működjenek, ahonnét az uniós utánpótlási vonalakat támadhatják és a Nashville felé vezető visszavonulási utat is biztosíthatják. Ez azonban a Donelsont védő konföderációs erőket súlyos létszámhátrányba hozta volna. Pillow február 12-én kora reggel elindult, hogy Floydnak kifejtse ellenérveit, így Bucknernek adta az erőd parancsnokságát, azonban sietve visszatért, mikor ágyúzás zajára lett figyelmes.{{refhely|Knight, 2011|97–101. o.|azonos=Kn97101}} Ekkora már felhagyott a támadás gondolatával, de a közelben levő Floydnak azt táviratozta, hogy ''„Soha nem fogom önként feladni (ezen) állásomat és el vagyok szánva, hogy Isten segítségével meg is tartom.”''{{azonos|SF2}} Grant hadseregének megérkeztére reagálva február 13-án Johnston tábornagy utasította Floydot, hogy minden Clarksville-ben maradt egységét használja fel Fort Donelson védelmében.{{azonos|Kn97101}} Floyd még aznap megérkezett az erődbe.{{azonos|SF2}}