„Szociálpszichológia” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
55. sor:
Az idő nagy részében az emberek automatikusan cselekszenek, kevés energiát fektetnek az információ kezelésébe, feldolgozásába, azonban időnként motiválva vannak arra, hogy az információt alaposabban megfontolják. Például: egy szavazás esetén az adott kérdésben érintett diákok az övéknek ellentmondó állásponttal szembesülve újra átgondolják saját véleményüket, ugyanis az elutasítás, illetve az egyet nem értés, veszélyezteti az események feletti uralom érzését, kötődéseinket, fontos céljainkat. <ref name="Eliot R. Smith 2004">Eliot R. Smith & Diane M. Mackie: Szociálpszichológia , Osiris Kiadó, Budapest (2004.)</ref>
== Személyészlelés ==
A személyészlelés témaköre azzal foglalkozik, hogy az emberek miként alakítanak ki véleményt másokról, hogyan tartják meg és változtatják benyomásaikat embertársaikról. Egy pár perces megfigyelés után is képesek az emberek egészen pontos leírást adni idegenekről, ám van, hogy a felszínes feldolgozás nem elegendő és részletesebb benyomást kell kialakítanunk másokról.
=== Az első benyomás kialakítása ===
Az első benyomás kialakításához szükséges elemeket elsődlegesen az emberek ''kinézete'' és ''tettei'' nyújtják. Ám ezek sokszor azért informatívak, mert úgy gondoljuk, hogy az illető személyiségéről, preferenciáiról és életstílusáról adnak visszajelzést és a saját hiedelmeink, elvárásaink szerint értelmezzük e jeleket. Az egyén a saját memóriájában tárolja mindazt a tudást, ami az emberek jellemvonásaira, másokhoz fűződő kapcsolataira vonatkozik, ezt nevezzük '''kognitív reprezentációnak'''. Kognitív reprezentációnk lehet például társadalmi csoportokról, helyzetekről és bizonyos emberekről is.
==== Fizikai megjelenés ====
A fizikai megjelenés kétségtelenül kihatással van a másokról kialakított benyomásunkra, mivel ez az első forrás, amely rávezethet arra, hogy milyen lehet a másik. A szemüveges intellektuális, a szőke társaságkedvelő, a vonzó megjelenésű ember pedig érdekesebb. Mindannyian találkoztunk már hasonló hiedelmekkel, annak ellenére, hogy a kutatási eredmények ezeket nem feltétlenül erősítik meg.
==== Nem verbális kommunikáció ====
A kinézet mellett a testbeszédből tudunk információt nyerni a másikra vonatkozóan: kedveljük azokat, akik testünkkel felénk irányulnak, magabiztos embernek ítéljük azt, akinek erős kézfogása van és becsületesnek, barátságosnak találjuk azokat, akik gyakran létesítenek velünk szemkontaktust. Ezek tükrözik továbbá az illető pillananyi hangulatát és ami még fontosabb, az egészen világon univerzálisak. Egy szomorú arckifejezést, egy nevetést vagy egy mosolyt hasonlóan ítélünk meg a különböző kultúrákban.
==== Kiugró jelleg ====
A ''kiugró jelleg'' egy olyan jel, amely egy bizonyos kontextusban felkelti a figyelmet. Például ha egy kávézóban ülünk és hirtelen betoppan egy 2 méter magas ember, rögtön felkapjuk a fejünket és megjegyezzük az illetőt, viszont ha ugyanez egy kosármeccsen történik, ahol általában minden játékos magasabb az átlagnál, már korántsem tűnik szokatlannak. Így leszögezhetjuk, hogy egy jel csak egy adott kontextusban lehet furcsa, egy másik szituációban már teljesen természetesnek számít. <ref name="Eliot R. Smith 2004">Eliot R. Smith & Diane M. Mackie: Szociálpszichológia , Osiris Kiadó, Budapest (2004.)</ref>
==Ismertebb kutatók==
| |||