„Állapothatározó” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
Az '''állapothatározó''' azt fejezi ki, hogy valamilyen személy vagy dolog milyen állapotban van, milyen állapotból kerül ki, illetve milyen állapotba kerül.<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>
Azt a személyt vagy dolgot, amelynek az állapotát a [[határozó]] megjelöli, a mondatban többféle mondatrész nevezheti meg, így az [[alany]] (''Kati '''betegen''''' fekszik), a [[tárgy]] (''Katit '''betegen''''' találtam), ritkábban a [[határozó]] (''Katira '''betegen''''' találtam), még ritkábban a [[birtokos jelző]] (a betegen fekvő Katinak a feladatát más végzi el). Az állapothatározó azonban nem ezzel a mondatrésszel, hanem az igei állítmánnyal vagy bármely mondatrészként szereplő [[igenév]]vel mint alaptaggal alkot határozós szintagmát: '''''betegen''' fekszik, '''betegen''' találtam, '''betegen''' fekvő''.<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>
Az alany állapotát kifejező határozót sokszor [[módhatározó]]nak is fel lehet fogni. ''Csak forgolódtam '''dühösen''' az ágyon''. (Kosztolányi) Ebben a mondatban a ''dühösen'' a ''forgolódtam'' állítmánynak alárendelt komplex állapot- és módhatározó: kifejezi az alany állapotát is (→ ''én'' vagyok dühös), a cselekvés módját is (→ a ''forgolódás'' dühös). Hasonló bővítményű szerkezetek: '''''szelíden''' alszik, '''unottan''' bolyong, '''nyugodtan''' jár-kel'' stb. Általában azonban határozottan elválik a személy vagy dologfogalom állapotát kifejező állapothatározó a módhatározótól. ''Kati '''világosan''' beszélt''. Ebben a mondatban a ''világosan beszélt'' csak módhatározónak fogható fel (→ a ''beszéd'' világos). ''Kati világosan szereti a kávét''. Itt a ''világosan'' bővítmény állapothatározó (→ a ''kávé'' világos). Ugyanígy: ''Kati betegen fekszik'' (→ ''Kati'' beteg).<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>
| |||