„Állapothatározó” változatai közötti eltérés

Az '''állapothatározó''' azt fejezi ki, hogy valamilyen személy vagy dolog milyen állapotban van, milyen állapotból kerül ki, illetve milyen állapotba kerül.<ref>Balogh Judit et al. (szerk.):''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>

Azt a személyt vagy dolgot, amelynek az állapotát a [[határozó]] megjelöli, a mondatban többféle mondatrész nevezheti meg, így az [[alany]] (''Kati '''betegen''''' fekszik), a [[tárgy]] (''Katit '''betegen''''' találtam), ritkábban a [[határozó]] (''Katira '''betegen''''' találtam), még ritkábban a [[birtokos jelző]] (a betegen fekvő Katinak a feladatát más végzi el). Az állapothatározó azonban nem ezzel a mondatrésszel, hanem az igei állítmánnyal vagy bármely mondatrészként szereplő [[igenév]]vel mint alaptaggal alkot határozós szintagmát: '''''betegen''' fekszik, '''betegen''' találtam, '''betegen''' fekvő''.<ref>Balogh Judit et al. (szerk.):''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>

Az alany állapotát kifejező határozót sokszor [[módhatározó]]nak is fel lehet fogni. ''Csak forgolódtam '''dühösen''' az ágyon''. (Kosztolányi) Ebben a mondatban a ''dühösen'' a ''forgolódtam'' állítmánynak alárendelt komplex állapot- és módhatározó: kifejezi az alany állapotát is (→ ''én'' vagyok dühös), a cselekvés módját is (→ a ''forgolódás'' dühös). Hasonló bővítményű szerkezetek: '''''szelíden''' alszik, '''unottan''' bolyong, '''nyugodtan''' jár-kel'' stb. Általában azonban határozottan elválik a személy vagy dologfogalom állapotát kifejező állapothatározó a módhatározótól. ''Kati '''világosan''' beszélt''. Ebben a mondatban a ''világosan beszélt'' csak módhatározónak fogható fel (→ a ''beszéd'' világos). ''Kati világosan szereti a kávét''. Itt a ''világosan'' bővítmény állapothatározó (→ a ''kávé'' világos). Ugyanígy: ''Kati betegen fekszik'' (→ ''Kati'' beteg).<ref>Balogh Judit et al. (szerk.):''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>

Az elhatárolást megkönnyíti tehát, ha a mondat kérdéses mód-, illetve állapothatározóját átalakítjuk állítmánnyá, és megnézzük, hogy a mondat melyik szava rendelhető mellé alanyként: a ''beszéd'' világos, a ''kávé'' világos. Ha cselekvésfogalmat kifejező szó lesz az alany (''beszéd''), akkor a határozó módhatározó, ha dolog- vagy személyfogalmat kifejező szó (''kávé''), akkor állapothatározó.<ref>Balogh Judit et al. (szerk.):''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>

<ref>Balogh Judit et al. (szerk.):''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref><ref>''P. Lakatos Ilona (szerk.): ''Grammatikai gyakorlókönyv''. Bölcsész Konzorcium, Bp. 2006, p.139. </ref>

'''''-val/-vel''''' (''mérgezés'''sel''''' szállították kórházba, ''hát'''tal''''' állt, (tátott) ''száj'''jal''''' hallgatta ).<ref>Balogh Judit et al. (szerk.):''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref><ref>''P. Lakatos Ilona (szerk.): ''Grammatikai gyakorlókönyv''. Bölcsész Konzorcium, Bp. 2006, p.139. </ref>

'''''dacára''''' (''betegsége '''dacára''''' megírta).<ref>Balogh Judit et al. (szerk.):''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref><ref>'' P. Lakatos Ilona (szerk.): ''Grammatikai gyakorlókönyv''. Bölcsész Konzorcium, Bp. 2006, p.140. </ref>

'''''hanyatt''' feküdt, '''egyedül''' volt, '''veszteg''' marad, '''ugyanúgy''' marad'', '''''mezítláb''' futott''. <ref>Balogh Judit et al. (szerk.):''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref><ref>''P. Lakatos Ilona (szerk.): ''Grammatikai gyakorlókönyv''. Bölcsész Konzorcium, Bp. 2006, p.140. </ref>

'''''-n, -an, -en'' ragokkal''': ''üres'''en''''' hagyta, ''jókedvű'''en''''' ébredt, ''dermedt'''en''''' állt.<ref>''P. Lakatos Ilona (szerk.): ''Grammatikai gyakorlókönyv''. Bölcsész Konzorcium, Bp. 2006, p.140. </ref>

A belső állapothatározó lehet ragtalan melléknév is '''''-atlan, -etlen, -atag, -eteg'' (képzős melléknevekkel)''': ''érint'''etlen''''' hagy, ''mozdul'''atlan''''' áll, ''csügg'''eteg''''' ébredt.<ref>''P. Lakatos Ilona (szerk.): ''Grammatikai gyakorlókönyv''. Bölcsész Konzorcium, Bp. 2006, p.140. </ref>

Gyakran előfordul belső állapothatározói szerepben '''határozói igenév''': '''''állva''' várta, '''sírva''' üldögélt, '''elkeseredve''' kérdezte'', '''''ájulva''' esett össze'', '''''megigézve''' hallgatom'', '''''halva''' találták'', ''be van '''zárva''''', ''el van '''törve'''''.<ref>Balogh Judit et al. (szerk.):''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref><ref>''P. Lakatos Ilona (szerk.): ''Grammatikai gyakorlókönyv''. Bölcsész Konzorcium, Bp. 2006, p.140. </ref>

'''Összekapcsolt belső állapothatározó'''ként '''''-val/-vel, -ban/-ben''''' és '''''-n, -on/-en/-ön''''' ragos [[Főnév|főnev]]ek fordulnak elő elsősorban: ''sapká'''val''' a fejé'''n''' lépett be, fej'''jel lefelé''''' esik, ''gyermek'''kel''' a karj'''án''''' száll fel.<ref>Balogh Judit et al. (szerk.):''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref><ref>''P. Lakatos Ilona (szerk.): ''Grammatikai gyakorlókönyv''. Bölcsész Konzorcium, Bp. 2006, p.140. </ref>

de kifejezhető a '''''körül''''' [[névutó]]val is: ''százötven''' körül''''' voltunk a nézőtéren. Hasonló jelentésárnyalat kifejezhető a [[számnév]]i alapszavú -s képzős [[melléknév]] '''''-ban/-ben''''' ragos alakjával is: ''kettes'''ben''''' voltunk, és lehet a '''''mindnyájan, mind''''' határozószói névmással is, illetve '''''-nként'' ragos főnévvel''' is megadhatunk számállapot-határozót: ''páro'''nként''''' jöttek.<ref>Balogh Judit et al. (szerk.):''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref><ref>''P. Lakatos Ilona (szerk.): ''Grammatikai gyakorlókönyv''. Bölcsész Konzorcium, Bp. 2006, p.140. </ref>

'''''-val/-vel''''' (rossz ''előjelek'''kel''' indult'' a vállalkozás).<ref>Balogh Judit et al. (szerk.):''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref><ref>''P. Lakatos Ilona (szerk.): ''Grammatikai gyakorlókönyv''. Bölcsész Konzorcium, Bp. 2006, p.140–141. </ref>

A külső állapothatározó lehet '''névutós főnév''' is: nagy ''égzengés '''közepette''''' indult meg a zápor, a ''munkám '''mellett''''' nincs időm szórakozásra, a mester ''keze '''alatt''''' dolgozik, Péter ''pártfogó '''nélkül''''' maradt, ''őt '''kivéve''''' mindenki eljött, az ''utazással '''kapcsolatban''''' több probléma is felmerült.<ref>Balogh Judit et al. (szerk.):''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>

Az '''összekapcsolt külső állapothatározó''' hasonló szerkezetű, mint az összekapcsolt belső állapothatározó. a tanulók kivonultak, ''élük'''ön''' az osztályfőnök'''kel''''', ''zsebé'''ben''' a szerződés'''sel'''''.<ref>Balogh Judit et al. (szerk.):''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>

Az efféle határozók azonban általában komplex jelentésűek: [[célhatározó]]i jelentésük is van. Hasonló komplex jelentésű a '''''-ba/-be''''' és a '''''-képp(en)''''' ragos [[főnév]] is: egy könyvet hozott ''ajándék'''ba''''', ''példa'''képpen''''' idézte.<ref>Balogh Judit et al. (szerk.):''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref><ref>''P. Lakatos Ilona (szerk.): ''Grammatikai gyakorlókönyv''. Bölcsész Konzorcium, Bp. 2006, p.141. </ref>

Az essivusi állapothatározó kifejezhető a '''''gyanánt''''' és a '''''helyett'' [[névutó]]val''' (''apám '''helyett''''' nekem apám voltál, a mérget ''orvosság '''gyanánt''''' adta be). A '''''helyett''''' [[névutó]]s határozót helyettesítő határozónak is nevezik.<ref>Balogh Judit et al. (szerk.):''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>

Az essivusi állapothatározó érdekes kifejezőeszköze még a '''''mint'' viszonyszóval''' kapcsolt, alanyesetben álló [[főnév]] is: '''''mint''' vendég'' laktam nála. <ref>Balogh Judit et al. (szerk.):''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>

A '''praedicativus''' azt fejezi ki, hogy valakinek vagy valaminek valamilyen funkcióban létet, minőséget tulajdonítanak. Az ilyen határozó fölérendelt tagjaként a következő igék szerepelnek: ''álmodik, érez, gondol, hat, hirdet, híresztel, hisz ''(’vél’), ''igérkezk ''(pl. jónak), ''ismer, ítél, kijelent, képzel, keresztel, elkönyvel, lát(szik), minősít, mutatkozik, néz, nyilvánít, rémlik, számít, szólít, talál, tart, tekint, tetszik ''(’látszik’), ''tetteti magát, vall, vél, vesz '''valaminek''''' (pl. ''készpénznek)'' stb.<ref>''MagyarBalogh grammatika,''Judit Nemzetiet Tankönyvkiadó, Bpal. 2006, pp(szerk. 434–436. </ref><ref>):''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>

A '''nuncupativus''' megnevezést fejez ki: ''Kati'''nak''''' hívnak, ''szotyolá'''nak''''' a napraforgó magját nevezik. <ref>Balogh Judit et al. (szerk.):Balogh Judit et al. (szerk.):''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>

A '''factivus''': sokszor -'''''nak/-nek'' ragos főnévvel''' fejezzük ki, hogy valaki vagy valami valamilyen funkcióba jut. Ezt a komplex állapot-, [[célhatározó|cél]]- és [[eredményhatározó]]t factivusnak nevezi a szakirodalom. A határozói viszonyjelentések közül hol az egyik, hol a másik kerül előtérbe az idetartozó szerkezetekben. Alaptagként többnyire a következő igék szerepelnek: ''álcáz(za magát), alkalmaz, beáll, állít ''(pl. tanúnak), ''felcsap, befog, behív, megidéz, beiratkozik, jelentkezik, képez, felkér, készül, előléptet, megy, nevel, kinevez, felöltözik, pályázik, berendez, besoroz, beszegődik, elszerződik, születik, kitanít, terem, megtesz, választ, felvesz, bevonul '''valaminek''''' stb.<ref>Balogh Judit et al. (szerk.):''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>