„Kerényi György (zeneszerző)” változatai közötti eltérés

Tanulmányait a budapesti Zeneakadémián végezte 1920 és 1925 között, ahol [[Kodály Zoltán]] tanítványa volt zeneszerzésből. Eötvös-kollégista volt. Doktori disszertációját a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen írta, „A magyar jambus-dallamok ritmusa” címmel. 1925 és 1930 között Győrött tanár, karnagy valamint a [[Győri Hírlap]] munkatársa volt. 1929-től rendszeresen foglalkozott népdalok gyűjtésével. Ösztöndíjas volt 1930 - 1931-ben Berlinben, majd 1932-ben Rómában. 1933 és 1950 között az Énekszó, illetve 1941 és 1950 között az Éneklő lfjúság című folyóiratok egyik alapítója és szerkesztője volt. 1934 és 1940között1940 között a [[Chinoin]] gyár vegyeskarát vezette és az MTA népzenekutató csoportjának főmunkatársa. 1934 és 1940 között [[Bartók Béla]], majd 1940 után Kodály Zoltán munkatársa volt. 1949 és 1970 között az MTA Zenetudományi Intézete Népzenekutató Csoportjának osztályvezetőjeként dolgozott. Ő volt a [[Magyar Népzene Tára]] egyik főszerkesztője. Az egyike volt azoknak, akik az énekoktatást irányították és magyar népzenei alapokra helyezték.

Emlékét [[emléktábla|tábla]] őrzi BudapestenBudapest I. kerületében.