„Vécék Japánban” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Sara.szoke (vitalap | szerkesztései)
Sara.szoke (vitalap | szerkesztései)
103. sor:
== Története ==
[[Fájl:Nara period toilet paper.jpg|bélyegkép|jobbra|Képen ''csűgi''-k (összehasonlításképpen mögöttük vécépapír)]]
[[Dzsómon-kor]] alatt (i.e. 14,000-300) a települések patkó alakban voltak elhelyezve, középen egy térrel, a település körül pedig szeméthalmazok. Ezekeben a szaméthalmazokban megkövesedett emberi illetve kutya ürüléket találtak, másnévenmás néven koprolitokat.[36]<ref name="koprolit">{{cite web|title=Palaeoparasitology in Japan - Discovery of Toilet Feature|url=http://www.scielo.br/scielo.php?script=sci_pdf&pid=S0074-02762003000900019&lng=es&nrm=iso&tlng=en|accessdate=27 April 2016}}</ref> Ez pedig azt bizonyíthatja, hogy a szemét dombokat vécéként is használhatákhasználhatták.
 
Legkorábbi csatornarendszer a [[Jajoi-kor]]ból ( i.e.300-i.sz. 250) van.<ref name="csatorna">{{cite web|title=The first sewerage system in Japan|url=http://www.sewerhistory.org/grfx/wh_region/japan1.htm|accessdate=27 April 2016}}</ref><ref>{{cite web|title=Making Great Breakthroughs - All about the Sewage Works in Japan|url=http://www.sewerhistory.org/articles/whregion/japan_waj01/index.htm|publisher=Japan Sewage Works Association: Tokyo|accessdate=27 April 2016}}</ref>
Legkorábbi csatornarendszer a [[Jajoi-kor]]ból ( i.e.300-i.sz. 250) van.[37][38]
 
Az akkori "vécé" folyamatosan folyó vizetfolyóvizet használt, 3. századbeli Sakurai városban ([[Nara prefektúra]]) talált leletek alapján.[36]<ref name="koprolit"/> Fudzsivara PalotaPalotában, Kasiharában ([[Nara prefektúra]]) egy másik pöcegödörre bukkantak és az elemzések alapján már ekkor volt egy árnyékszékhez hasonló helyiségmegoldás.[36]<ref name="koprolit"/>
 
[[Nara-kor]] (710-784) alatt a szennyvízelvezetést a fővárosban, Narában hozhatták létre, ami 10-15 cm széles folyamból állt és a használónak a lába között kellett mennie a víznek,folyam fölé guggolva pedig el tudta végeznielvégezni a dolgát. Vécépapír helyett még a ''csűgi''-t (籌木) használták, ami egy lapos fapálca volt.[36]<ref name="koprolit"/>[39] Később alga váltotta fel a csűgi-t, [20] ezután pedig az [[Edo-kor]]ban az úgy nevezett ''vasi'' (hagyományos japán papír) váltotta fel.[40]<ref>{{cite web|title=Japanese Paper - washi|url=http://www.druckstelle.info/en/papier.htm|accessdate=27 April 2016}}</ref> A hegyes vidékeken ekkortájt még használták emellett a fa pálcákat és nagyobb leveleket is.[39]<ref name="nara palaca">{{cite web|title=Nara Palace Site|url=www.nabunken.go.jp/site/shiryou_e.pdf|publisher=Nara Palace Site|accessdate=27 April 2016}}</ref>
 
Gyakran a vécét patakra építették; az egyik leghíresebb öblítős vécét Akita-várban találták meg, ami a 8. századból való.[36]<ref name="koprolit"/>
 
Árnyékszék elterjedésével, az emberi ürüléket is elkezdték használni trágyaként.[41]<ref>{{cite web|title=The History of Toilets in Japan|url=http://web-japan.org/kidsweb/hitech/toilet/toilet01.html|publisher=Kid Web Japan}}</ref>— ez nagyon fontos volt egy olyan országban ahol a Buddhizmus és azzal kapcsolatban levők vegetáriánusok voltak (többnyire). Ez az életmód pedig csökkentette a lábasjószágtól való függést. A gazdagabb emberek étrendje sokkal jobb volt, így a székletük is, ezt a székletet drágábban adták el.[20]
 
Egészen a visszamenve a 9. századig, különböző régebbi leírások alapján, törvényekbe foglalták a tiszta és szennyvízcsatorna felépítésének sarkallását.[36]<ref name="koprolit"/>
 
„Rabokat alkalmanként beosztották a csatornák kitisztítására kormányzati hivatalokba illetve a keleti és nyugati pontokon is esős éjszaka utáni reggelen.” (Közigazgatási Jogról Összegyűjtött Értelmezések, ''Rjo no suge'')
 
A második világháború után emberi ürülék árusítása már nem volt olyan nagyon elterjedt, higiéniai okok és a műtrágya elterjedés miatt.[42][43]<ref>{{cite web|title=International Center for Environmental Management of Enclosed Coastal Seas|url=http://www.emecs.or.jp/|accessdate=27 April 2016}}</ref> Emiatt lehet Japánnak olyan mértékű a tisztasági szintje a mostani időkben. Például Japánban, az ürített dolgoknak volt megolsádamegoldása, nem úgy mint Európában ahol csak úgy kidobták az utcára. Első nyugati (Edo-kor) le volt döbbenve, milyen tiszta városba érkezett.
[[Fájl:OldJapaneseToilet.jpg|bélyegkép|balra|Fa tetővel ellátott Meidzsi-kori árnyékszék, Nakacugavából, Japánból tehetősebb környékről.]]
Okinaván a vécé általában a disznóóllal volt összekapcsolva, így egyszerűbben tudták odaadni a disznóknak az emberi ürüléket. A második világháború után az amerikai hatóságok ezt betiltották, higiéniai okoraokokra utalva.[44]
[[Fájl:Japanese toilet in the 1930s.JPG|bélyegkép|jobbra|1930-as évekből származó vécé, újító megoldással]]
[[Azucsi–Momojama-kor]] alatt (1568-1600), lett kiépítve a "Tajko szennyvízcsatorna" az [[Oszakai várkastély]] körül és ez mai napig működik, modernizálva természetesen.[37]<ref name="csatorna"/> 1884-től kezdődött a modernebb csatornázás, az első téglát és kerámiát is felhasználó csatornarendszer volt például Tokió egyik kerületében Kanda-ban.[37]<ref Aname="csatorna"/> maiTöbb vízvezeték és csatornarendszerekcsatornarendszert telepítettek a Nagy Kantói földrengés után lettekannak beszerelveérdekében, hogy megelőzzék a jövőbeli nagyobb földrengések okozta helyesvonatkozásában szennyvízkialakuló tárolásjárványok miattterjedését. A szennyvízvezeték építései a II. világháborúban nőttek meg a növekvő társadalommal együtt. 2000-re a lakkosság 60%-a volt a lakosságnak csatornarendszerhez volt kötvecsatlakozva.[45] Nemzetközi csatornahálózat napja Szeptember 10-én van.[46][19]<ref name="story">
 
AngolvécékAngol vécék és piszoárok a 20. század elején kezdtek feltűnni Japánban, de használatuk csak a II. világháború után, az amerikai megszállást követően terjedt el.[18]<ref name="high tech kawaii"> Az amerikaik tartózkodtak az emberi ürülékkel való trágyázásától, persze értették az ökológiailag való fen tarthatóságát, de szégyellték a gusztustalansága miatt. Vidéki területeken ahol ezt a gyakorlatot fenntartották, hamar az újrafelhasználást az eladhatóság cserélte fel. Különösen a Sinkjó közösségben ([[Nara prefektúra]]ban) ahol ezt az újrafelhasználást tudatosan politikai vezetők követelték meg.[47]<ref>{{cite book|last1=Yoshie|first1=Sugihara|editor1-last=Plath|editor1-first=David W.|title=Sensei and his people; the building of a Japanese commune|date=1969|publisher=Berkeley, University of California Press|language=angol}}</ref> Bizonyíték arra, hogy Japánban még mindig van a hulladék hagyományosan való újrahasznosítására, azt a csatornához nem bekötött fertőző tartályok bizonyítják.
 
Japánban 1977-ben, az angolvécékangol vécék eladása felülmúlta a guggolós vécék eladását. Akkor még a beépített bidé funkcióval ellátott vécé-modellek Svájcból és az Egyesült Államokból érkeztek, és csak 1980-ban jelent meg a Toto a vosurettoval.[18]<ref name="high tech kawaii"> Ma már több japán cég is a vezető márkák közé tartozik ezekkel a vécékkel.[16]<ref name="taipei times">
 
== Fordítás ==