„Állapothatározó” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
71. sor:
Az efféle határozók azonban általában komplex jelentésűek: [[célhatározó]]i jelentésük is van. Hasonló komplex jelentésű a '''''-ba/-be''''' és a '''''-képp(en)''''' ragos [[főnév]] is: egy könyvet hozott ''ajándék'''ba''''', ''példa'''képpen''''' idézte.<ref>Balogh Judit et al. (szerk.):''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref><ref>P. Lakatos Ilona (szerk.): ''Grammatikai gyakorlókönyv''. Bölcsész Konzorcium, Bp. 2006, p.141. </ref>
Az essivusi állapothatározó kifejezhető a '''''gyanánt''''', '''''számba''''' és a '''''helyett'' [[névutó]]val''' (a mérget ''
Az essivusi állapothatározó érdekes kifejezőeszköze még a '''''mint'', morfológiai jellegű viszonyszóval''' kapcsolt, alanyesetben álló [[főnév]] is: '''''mint''' vendég'' laktam nála, '''''mint '''ápoló'' dolgozik. <ref>Balogh Judit et al. (szerk.):''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref><ref>P. Lakatos Ilona (szerk.): ''Grammatikai gyakorlókönyv''. Bölcsész Konzorcium, Bp. 2006, p.141. </ref>
Az e csoportba tartozó állapothatározók különleges típusai a '''-''nak/-nek''''' ragos '''praedicativus, nuncupativus''' és '''factivus'''.<ref>Balogh Judit et al. (szerk.):''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>
A '''praedicativus''' azt fejezi ki, hogy valakinek vagy valaminek valamilyen funkcióban létet, minőséget tulajdonítanak, úgy is fogalmazhatunk, hogy ez a szerkezet valakinek, valaminek valamilyen funkciót tulajdonít. Az ilyen határozó fölérendelt tagjaként a következő igék szerepelnek: ''álmodik, érez, gondol, hat, hirdet, híresztel, hisz ''(’vél’), ''igérkezk ''(pl. jónak), ''ismer, ítél, kijelent, képzel, keresztel, elkönyvel, lát(szik), minősít, mutatkozik, néz, nyilvánít, mond, rémlik, számít, szólít, talál, tart, tekint, tetszik ''(’látszik’), ''tetteti magát, vall, vél, vesz '''valaminek''''' (pl. ''készpénznek)'' stb.<ref>Balogh Judit et al. (szerk.):''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref><ref>P. Lakatos Ilona (szerk.): ''Grammatikai gyakorlókönyv''. Bölcsész Konzorcium, Bp. 2006, p.141. </ref>
A '''nuncupativus''' megnevezést fejez ki: ''Kati'''nak''''' hívnak, ''szotyolá'''nak''''' a napraforgó magját nevezik, (náluk) a kukoricát ''tengeri'''nek''''' nevezik. <ref>Balogh Judit et al. (szerk.):''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref><ref>P. Lakatos Ilona (szerk.): ''Grammatikai gyakorlókönyv''. Bölcsész Konzorcium, Bp. 2006, p.141. </ref>
A '''factivus''': sokszor -'''''nak/-nek'' ragos főnévvel''' fejezzük ki, hogy valaki vagy valami valamilyen funkcióba jut. Ezt a komplex állapot-, [[célhatározó|cél]]- és [[eredményhatározó]]t factivusnak nevezi a szakirodalom. A határozói viszonyjelentések közül hol az egyik, hol a másik kerül előtérbe az idetartozó szerkezetekben. Alaptagként többnyire a következő igék szerepelnek: ''álcáz(za magát), alkalmaz, beáll, állít ''(pl. tanúnak), ''felcsap, befog, behív, megidéz, beiratkozik, jelentkezik, képez, felkér, készül, előléptet, megy, nevel, kinevez, felöltözik, pályázik, berendez, besoroz, beszegődik, elszerződik, születik, kitanít, terem, megtesz (pl. igazgatónak), választ, felvesz, bevonul '''valaminek''''' stb.<ref>Balogh Judit et al. (szerk.):''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref><ref>P. Lakatos Ilona (szerk.): ''Grammatikai gyakorlókönyv''. Bölcsész Konzorcium, Bp. 2006, p.141. </ref>
[[Kategória:Szófajok]]
| |||