„STS–41–B” változatai közötti eltérés

|személyzet képaláírás = Hátsó sor (B–J): [[Robert Lee Stewart|Stewart]], [[Ronald Ervin McNair|McNair]], [[Bruce_McCandlessBruce McCandless II|McCandless]]<br>Első sor (B–J): [[Vance Brand|Brand]], [[Robert Lee Gibson|Gibson]]

[[1984]]. [[február 3.|február 3-án]] a szilárd hajtóanyagú [[Space Shuttle|gyorsítórakéták]] (SRB) segítségével [[Florida|Floridából]], a [[Cape Canaveral]] (KSC) [[Kennedy Űrközpont]]ból, a LC39–A jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája {{szám|90.8}} perces, {{szám|28.5}} fokos [[inklináció|hajlásszögű]], [[ellipszis (görbe)|elliptikus pálya]] [[apszispont|perigeumperigeuma]]a {{szám|307}} kilométer, az [[apszispont|apogeumapogeuma]]a {{szám|316}} kilométer volt. Felszálló tömeg indításkor {{szám|113527}} kilogramm, műveleti tömege a pályán {{szám|15362}} kilogramm, leszálló tömeg {{szám|91278}} kilogramm. Szállított hasznos teher felszálláskor/leszállásnál{{szám|22323}} kilogramm

# Újratelepítették a [[STS–7 |SPAS–01]] műholdat.

A raktérben rögzített műholdakat a beépített [[Kanada|kanadaikanada]]i [[Canadarm]] (RMS) manipulátor kart 50 méter kinyúlási távolságba (műholdak indítás/elfogása, külső munkák [kutatás, szerelések], hővédőpajzs külső ellenőrzése) emelte. Az űrhajósok előkészítették, üzembe helyezték a műholdakat, majd a raktérből történő kiemeléssel [[február 3.|február 3-án]] mintegy 8 órával az indulás után pályairányba helyezték. A műholdak rakétamotorja csak űrrepülőgép eltávolodásával (13-15 kilométer), 45 perccel később indította pályamagasságba az űreszköz. A ''Westar–6'' és a ''Palapa–4'' (Palapa–B2) műholdak ''PAM–D'' motorja nem tudta megfelelő pályára állítani a műholdakat. Az [[STS–51–A]] küldetése során a műholdakat visszanyerte, leszállította a Földre.

1984. [[március 2.|március 2-án]] a Challenger űrrepülőgép űrhajósai a Canadarm (RMS) manipulátor kar segítségével állították (üzembe helyezés, kiemelés) pályairányba. Az űrrepülőgép 13-14 kilométerrel eltávolodott, hogy az űreszköz saját hajtóművével [[PAM-D]] [[Geoszinkron pálya|geoszinkron]] pályára állhasson. Súlya {{szám|1100}} kilogramm. Spin- stabilizált műhold, típusa HS-376. Alakja hengeres, átmérője {{szám|2.16}} méter, magassága {{szám|2.74}} méter. Az űreszköz felületét napelemek borítják, éjszakai (földárnyék) energiaellátását (kémiai) [[Akkumulátor (energia)|akkumulátorakkumulátorok]]rok, 2 NiCd akkumulátorok biztosítják. Parabola antennájának átmérője 1,8 méter. Pályakorrekciót négy hidrazin motor (egyenként 142 kilogramm). Élettartama elvileg végtelen (7 évre tervezik). {{szám|57600}} telefon összeköttetést és 24 TV-szolgáltatást biztosít az államokon belül. Előző űreszköz a Westar–5 (1982-058A).

A távközlési műholdakat a ''Hughes Space and Communications Co.'' (HSC), [[Kalifornia]] építette. A ''PT . Telekomunikaci Indonézia Tbk''. ([[Jakarta]]). [[Indonézia|Indonéziai]]i állami tulajdonban lévő PT Telekom társaság az üzemeltető. Technikai adatai megegyeznek a [[STS–7|Palapa–B–1]] űreszközzel. Palapa–4 vagy Palapa–B2 gyűjtőnéven tartják nyilván. Spin- stabilizált műhold típusa HS- 376. Üzemeltetése {{szám|113}} fokos [[inklináció|hajlásszögű]], várható élettartama 8 év. Pályairányba helyezést követően a PAM–D motor nem tudta megfelelő magasságú pályára állítani, ezért a STS–51–A visszanyerte és leszállította a Földre. Élettartama 286 nap volt. Előző műhold az Palapa–3 (1983 - 059C), követő műhold a Palapa–5 (1987 – 029A). [[1990]]. [[április 30.|április 30-án]] Palapa–B2R (1990-034A) néven ismét pályára állították.

1984. [[február 11.|február 11-én]] űrrepülőgép első alkalommal szállt le a [[Kennedy Űrközpont| Kennedy Space Center Shuttle Landing Facility]] (KSC) induló bázisára. Összesen {{szám|7}} napot, {{szám|23}} órát, {{szám|15}} percet és {{szám|55}} másodpercet töltött a világűrben. {{szám|3311380}} mérföldet ({{szám|5329150}} kilométert) repült, {{szám|128}} alkalommal kerülte meg a [[Föld]]et.

* [[Bruce_McCandlessBruce McCandless II|Bruce McCandless]] (1), küldetésfelelős