Wikipédia

„Kiss Lajos (nyelvész)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
KasparBot (vitalap | szerkesztései)
13 719 szerkesztés
embed {{Nemzetközi katalógusok}} with Wikidata information
jav.
1. sor:
{{egyért2|a nyelvész Kiss Lajosról|Kiss Lajos (egyértelműsítő lap)}}
 
{{ÉletrajzÍró infobox}}
 
| név = Kiss Lajos
| kép =
| képméret =
| képaláírás =
| születési név =
| születés helye = [[Debrecen]]
| születés dátuma = [[1922]]. [[június 2.]]
| halál helye = [[Budapest]]
| halál dátuma = [[2003]]. [[február 16.]] {{életkor-holt|1922|06|02|2003|02|16}}
| nemzetiség = [[Magyarok|magyar]]
| házastárs =
| szakma = nyelvész, <br />szlavista, <br />egyetemi oktató
| munkái =
| díjak =
| kitüntetés =
| aláírás =
}}
'''Kiss Lajos''' ([[Debrecen]], [[1922]]. [[június 2.]] – [[Budapest]], [[2003]]. [[február 16.]]) nyelvész, szlavista, a nyelvtudományok kandidátusa (1960) és doktora (1984), a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező (1998), majd rendes (2001) tagja. A 20. századi magyar [[nyelvészet|nyelvtudomány]] kiemelkedő alakja volt, akinek a [[magyar nyelv|magyar]] és a [[szláv nyelvek]] [[lexikológia]]i és [[etimológia]]i vizsgálata mellett a [[lexikográfia]] és a [[névtan]] terén végzett munkássága is jelentős, egyebek mellett nevéhez fűződik a mindmáig egyetlen magyar helynévtörténeti szótár összeállítása ''(Földrajzi nevek etimológiai szótára).'' 1951-től [[Fehértói Katalin]] (1925–2006) nyelvtörténész második férje.
 
== Életútja ==
A debreceni piaristák [[Calasanzi Szent József Gimnázium]]ának elvégzése után, 1941–1943-ban a [[Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia|Ludovika Akadémián]] tanult. Ezt követően a [[második világháború]]ban szolgált tüzér hadnagyi rangban, mígnem az előrenyomuló [[Vörös Hadsereg]] ellen vívott harcok során a szovjetek fogságába esett, s csak 1948-ban térhetett haza. Még ugyanabban az évben beiratkozott a [[Debreceni Egyetem|Debreceni Tudományegyetem]] német–orosz szakára, ahol 1952-ben szerezte meg diplomáját. 1951 és 1954 között az egyetem orosz tanszékének tanársegéde volt, majd átkerült a fővárosi [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]]re, ahol 1957-ig a szlavisztikai tanszék aspiránsként dolgozott, [[Kniezsa István]] és [[Hadrovics László]] irányítása alatt. Aspirantúrája elvégzését követően állandó egyetemi katedrát nem kapott, így 1957-ben az [[MTA Nyelvtudományi Intézet]]ének tudományos segédmunkatársa, majd munkatársa lett. 1986 és 19961986–1996 között a lexikográfiai és lexikológiai osztály vezetőjeként, 1998-as nyugdíjba vonulása után kutatóprofesszori minőségben dolgozott az intézetben. Ezzel párhuzamosan, 1966-tól címzetes egyetemi docensként, 1985-től haláláig címzetes egyetemi tanárként tartott előadásokat az Eötvös Loránd Tudományegyetem szlavisztikai tanszéken.
 
== Munkássága ==
59 ⟶ 43 sor:
*[http://www.tintakiado.hu/book_view.php?id=67 ''Szófejtés, szótárírás és nyelvtudomány-történet.''] Szerk. Gerstner Károly és [[Kiss Gábor (nyelvész)| Kiss Gábor]]. Budapest, [[Tinta Könyvkiadó]], 2004, 391 p.
 
==Források ==
== Felhasznált forrás ==
*{{MNL|11|81}}
*{{MTA1825-2002|2|682–683}}
65 ⟶ 49 sor:
*[http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1272/127201.pdf Elekfi László: ''Friss emlékezés egy tartalmas életpályára: Kiss Lajos 1922–2003].'' in: [[Magyar Nyelvőr]] CXXVII. 2003. 2. sz. 137–143.
 
== További irodalom információk==
*[http://mnytud.arts.klte.hu/mnyj/42/mnyj42.pdf Hoffmann István: ''Kiss Lajos (1922–2003)].'' in: Magyar Nyelvjárások XLII. 2004. 217–232.
*''Szavak, nevek, szótárak: Írások Kiss Lajos 75. születésnapjára.'' Szerk. Kiss Gábor és Zaicz Gábor. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet, 1997, 502 p.
 
{{Nemzetközi katalógusok}}
 
[[Kategória:Magyar nyelvészek]]
[[Kategória:Magyar szlavisták]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kiss_Lajos_(nyelvész)”