„Legato” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor:
[[Fájl:Music-legato.svg|bélyegkép|A legatót hangkötéssel jelöljük]]
A '''legato''' egy zenei játékmód és annak [[Kottaírás|kottai]] jele. Az olasz szó jelentése ''összekötve''.<ref>{{Cite web|url=http://www.dictionary.com/browse/legato?s=t|title=the definition of legato|accessdate=2016-05-02|work=Dictionary.com}}</ref> A legato az egymást követő hangok folytonos, megszakításoktól mentes összekötését írja elő. Nem pusztán az előadói gyakorlatban alkalmazandó, hanem kottában is jelölt előírás, azaz a zenemű része.
== Alkalmazása ==
A legato megvalósításakor az egymást követő hangok összekötve, szünet nélküli átmenettel szólalnak meg. A legato jelölésére hangkötést a alkalmazzák, melyet a kottában ívelt vonal mutat. A vonal felfelé álló szárú hangjegyek esetén jellemzően a hangjegyek alatt, míg lefelé álló szárúaknál azok felett jelenik meg.
Vonós hangszereken a folytonos átkötést a úgy valósítják meg, hogy vonóval kitartják a hangot az előírt teljes időtartamig, majd a következő hang előtt minimális szünetet tartanak. Az átmenet vibratóval elfedhető. Ez a játékmód igen szoros kapcsolatban áll a [[Portamento|portamentóval]].
Vokális darabokban legatoval írják elő azt az előadási módot, mely szerint a [[Magánhangzó|magánhangzókat]] a jelölt hang időtartamáig ki kell tartani, a [[Mássalhangzó|mássalhangzóknak]] pedig csak igen rövid szünetet kell hagyni. Ez a technika az egyik fő jellegzetessége a [[18. század|18. századi]] [[Opera (színmű)|operákban]] széles körben alkalmazott [[bel canto]] előadási módnak.
Elektromos [[Szintetizátor|szintetizátorokon]] legato egy monofonikus üzemmód. Hatására a hang elején és végén játszott [[Tranziens|tranziensek]] csak a kötött hangok előtt és után szólalnak meg, így folytonos lesz az átmenet az egyik hangról a másikra. A hangot leíró függvény [[Burkológörbe|burkolója]] így az első hangnál eléri a kitartott [[Hangosság|hangerőt]], és csak az utolsó kötött hangnál csökken csak le ismét.
== Hasonló zenei játékmódok ==
18 ⟶ 24 sor:
}}
A legato által előírt hangkötés jelölésére alkalmazott ívelt vonal két másik zenei jelöléshez hasonlít, melyekkel nem összetévesztendő:
*
* Kötött hangok [[Ligatúra|ligatúrájával]] jelölhetők összetartozó dallamrészletek, melyek közös logikai egységet képviselnek. Az összekötött hangok kapcsolata lehet technikai jellegű (pl. vokális műben egy levegővétellel elénekelhető passzus), vagy a műformával kapcsolatos (pl. egy zenei [[Zenei frázis|frázis]], motívum).
A legatóval jelzett hangok olykor hangközöket hidalnak át, de a játékmód nem összetévesztendő a diszkrét [[Glissando|glissandóval]]. Utóbbi ugyanis arra utal, hogy a határhangok között minden hangot meg kell szólaltatni, így [[Frekvencia|frekvenciában]] az átmenet folytonos legyen (amennyire a hangszer diszkrét hangkészlete ezt megengedi), míg a legato pusztán azt írja elő, hogy a megszólaló hangok között nincs késleltetés, szünet.
A legato ellentéte a [[staccato]],<ref name=":0">{{BRZene|3|389}}</ref> mely utóbbi hatására az egymást követő hangok egymástól elválasztva adandók elő. A két ellentét között megkülönböztetnek egy köztes esetet is, melyet a szaknyelv ''mezzo staccató''nak nevez.
== Jegyzetek ==
| |||